Ezzel párhuzamosan Törökország további részvétele is ellehetetlenült az amerikai F-35-ös vadászbombázó fejlesztési programjában, miután kiderült, Ankara orosz gyártmányú Sz-400-as rakétavédelmi rendszereket vásárol.
Az elnök várhatóan megvétózza a törvényhozók döntését. Már májusban jelezte ugyanis, hogy a kongresszus megkerülésével is keresztül viszi az üzletet.
Júniusban a republikánus többségű szenátus 22 határozatban fejezte ki rosszallását a tervezett fegyvereladásokkal szemben, szerdán pedig a képviselőház a 22 elutasító határozatból hármat szavazott meg. Mind a csaknem egy hónappal ezelőtti szenátusi, mind a szerdai képviselőházi szavazáson néhány republikánus politikus a demokratákkal együtt voksolt.
A határozatok konkrétan a Raytheon által gyártott precíziós irányítású fegyverek és tartozékaik eladási tilalmára vonatkoznak. Egyes törvényhozók ugyanis azt gyanítják, hogy e fegyvereket bevetették a jemeni háborúban a civil lakosság ellen.
A szavazás vitájában a politikusok a tavaly ősszel Szaúd-Arábia isztambuli diplomáciai képviseletén meggyilkolt szaúdi újságíró, Dzsamál Hasogdzsi ügyét is felhozták. Demokrata és republikánus képviselők egy csoportja szerdán levelet intézett Christopher Wrayhez, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatójához, akit a Hasogdzsi-gyilkosság kivizsgálására kért fel.
A beígért elnöki vétó valószínűleg érvényes lesz. A szenátusban a fegyvereladásokat nem támogatóknak ugyanis nincs meg a vétó felülírásához szükséges kétharmados többségük.
Elemzők rámutatnak, hogy ebben az ügyben az elnök még a saját pártja teljes támogatását sem élvezi. A fegyvereladások megtiltását célzó szenátusi erőfeszítéseket ugyanis egyik legfőbb támogatója, Lindsey Graham dél-karolinai szenátor irányította.
Michael McCaul texasi republikánus politikus, a képviselőház külügyi bizottságának tagja ugyanakkor a szerdai voksolást „veszélyesnek” nevezte. Úgy fogalmazott: „(a fegyvereladás) az egyik módja annak, hogy gyilkos agressziója visszafogására késztessük Iránt, s hogy megerősítsük partnereinket a térségben”. A képviselő hozzátette: ez a szerinte „felelőtlen” szerdai döntés megköti Washington kezét partnerei támogatásában.
Mindeközben a Fehér Ház szerdán bejelentette, hogy lehetetlenné teszi Törökországnak a további részvételét az amerikai F-35-ös vadászbombázó fejlesztési programjában az a döntése, hogy orosz gyártmányú Sz-400-as rakétavédelmi rendszereket vásárol.
„Az F-35-ös nem létezhet egyidejűleg egy orosz hírszerzési platformmal, amelyet arra fognak használni, hogy adatokat gyűjtsenek a képességeiről” — áll az amerikai elnök hivatalának közleményében.
A Fehér Ház ugyanakkor igyekezett valamelyest mérsékelni a döntés negatív hatását az amerikai-török viszonyra mondván, Washington továbbra is „nagyra értékeli” stratégiai kapcsolatát Ankarával.
„NATO-szövetségesekként kapcsolatunk sokrétű, és nem csak az F-35-ösre összpontosul. A hadseregeink közötti kapcsolatok erősek és folytatni fogjuk átfogó együttműködésünket Törökországgal annak tudatában is, hogy az Sz-400-as rendszer törökországi jelenléte korlátokat jelez” az együttműködés terén — közölte a Fehér Ház.
Mark Esper amerikai kijelölt védelmi miniszter keddi szenátusi meghallgatásán rossz és kiábrándító döntésnek nevezte, hogy Törökország orosz fegyvereket vásárol, de nem fejtette ki, hogy az amerikai kormányzat milyen lépéseket kíván tenni.
Az Egyesült Államok és Törökország viszonya az utóbbi hónapokban egyre feszültebbé vált az Sz-400-asok ügye miatt.