Mandelli, Párizs magyar zsidó polihisztora

Rozoga kerti bódéban élt az egyik legtitokzatosabb 18. századi magyar zsidó tudós, aki majdnem mindenhez értett. Életútjába alapos betekintést ad az nlc.hu írása.

Egyik jóakarója kertjében húzta meg magát egy ütött-kopott, rozoga fabódéban, amelynek a berendezése mindössze egy faládából, egy ülőalkalmatosságként szolgáló deszkából, egy asztalkából, egy palatáblából, egy sárgaréz drótra akasztott lámpából, egy bádogedényből és egy vizeskancsóból állt. Valamint rengeteg ritka és drága könyvből; ezek egy ócska karosszéken hevertek feltornyozva.

Hosszú szakállával, vállára omló hajával, üde arcbőrével, szellemes arcával leginkább egy Tizian-portréra emlékeztetett, és olyan választékos angolsággal társalgott két vendégével, mintha az Epsom Derbyről érkezett volna. Mint kiderült, Mentelli nemcsak angolul beszélt és írt kifogástalanul, hanem számos egyéb nyelven is: németül, olaszul, franciául, oroszul, svédül, hollandul, héberül, magyarul, továbbá új- és ógörögül, latinul és arabul, de remekül boldogult a perzsával, a szanszkrittal, a kínaival és a japánnal is – más egyebek mellett. Talán még a korszak (és minden idők) legnagyobb nyelvzsenijét, Mezzofanti bíborost is túlszárnyalta. Ezen felül nagy jártassággal bírt a matematikában és a filozófiában, valamint értett a történelemtudományhoz, a teológiához és a joghoz.

Hetente egyszer matematikát oktatott, amiért három frankot kapott. Ebből aztán pár szem krumplit és két barnakenyeret vásárolt; a könyveken kívül más luxusra nem volt igénye, és gyakorlatilag minden idejét a tudománynak szentelte. Különc életmódja ellenére még a legkiválóbb, legtekintélyesebb francia professzorok is előszeretettel keresték a társaságát, és nem átallottak akár karonfogva sétálgatni vele Párizs utcáin, hogy a legkülönfélébb kérdésekben kérjék ki becses véleményét. Időnként modellkedett is; Girodet, az excentrikus festő állítólag róla mintázta az Atala temetése című festménye Aubry atyáját.

A nevezetes tudóssal itthon inkább csak a halála után kezdtek buzgóbban foglalkozni. Az életrajzát Szinnyei József és Dux Adolf állították össze különféle – megbízható, vagy kevésbé megbízható – külföldi források alapján. Eszerint Mentelli valójában Mandelli Dávid néven született Pozsonyban, zsidó családban, valamikor 1780 táján (tehát idősebb volt, mint amennyinek látszott). 1799-ben hagyta el hazáját, és többé vissza sem nézett. Először Prágába ment, majd Berlinbe, ahol bölcseleti és teológiai tanulmányokat folytatott. 1805-ben nevelőként helyezkedett el Offenbachban, és az ott keresett pénzből aztán Párizsba utazott.

A teljes cikk itt olvasható.