2018 óta zajlik a hitközség archívumának katalogizálása, tárgyszavazása és részbeni digitalizálása. A feldolgozás vezetőjével, Ábrahám Verával beszélgettünk.
A gyűjtemény tartalma rendkívül színes: mintegy 200 év hivatalos és személyes dokumentumait és különböző tárgyait tárolják. Ezek között találjuk helyi családok, rabbik, egyletek, a zsinagóga építészetének iratanyagait, továbbá kultusz-adólistákat, 1860-as évek jegyzőkönyveit, iskolai iratokat, községkerületi dokumentumokat, anyakönyveket, temetői nyilvántartásokat, vagyis a zsidó élet iratait.
Ki volt a projekt ötletgazdája?
Már évek óta foglalkoztatott a hitközségi dokumentumok problematikája, amikor megismerkedtem dr. Pataricza Dóra történésszel, aki Finnországban él. Szegedi kötődése miatt időnként hazautazik. Egy ilyen látogatása alkalmával a könyvtárunkban beszélgettünk közös témánkról, a könyvtárról és a hitközségi iratok, textilek, papír hagyaték állapotáról.
Úgy gondoltuk, hogy ezt a felbecsülhetetlen értékű anyagot közzé – vagyis kutathatóvá – kell tennünk, megfelelően tárolni, és ami szintén rendkívül fontos, restauráltatni. Ezzel segíthetjük a szegedi zsidó múlt feltárását, a múlt emlékeinek megőrzését a jelen és jövő számára.
Ekkor határoztuk el, hogy a Szegedi Zsidó Hitközség iratainak megőrzése és feltárása érdekében lépéseket teszünk. Ehhez elsősorban az anyagi fedezetet kellett biztosítani, hiszen csupán önkéntes munkában már nem oldható meg a feladat. Főként a külföldi lehetőségekre építettünk, lévén nagy horderejű a tervezett projekt. A pályázat megírása összetett, hosszú folyamat volt, de kitűzött célunk megértésre talált, a támogatást megkaptuk egy külföldi, zsidó projekteket támogató alapítvány jóvoltából, amit az alapítvány engedélye nélkül nem nevesíthetünk. Az Alapítvány a Szegedi Zsinagógáért biztosította a projekt hátterét.
Mielőtt elindult volna ez a digitalizálási és katalogizálási folyamat milyen módon volt kutatható az anyag?
A kutatás igen nehéz volt annak ellenére, hogy dr. Molnár Judit és dr. Frojimovics Kinga az addig elérhető dokumentumokat levéltári rendezési elv alapján dobozokba rakta és nyilvántartásba vette. Az évek folyamán azonban a „törzsanyaghoz” kb. negyedannyi újabb irat és tárgy került, és végül a teljes megmaradt gyűjtemény egy külön helyiségben talált végleges helyet, ahol az állományvédelmi szempontok biztosítottak. Az állomány további gyarapítására minden erőnkkel törekszünk, példaként néhány: családi iratok és fotók másolatai, a Löw főrabbik emlékei, vidéki hitközségek megmaradt dokumentumai és minden, ami a megyei zsidósággal kapcsolatos. De őrizzük a kutatók kéziratait, szakdolgozatokat, forrásanyagok másolatait is. Folytatva a választ: a gyűjteménynek nem volt kezelője. Az irodai alkalmazottak hosszú évek során a munkájuk mellett ugyan próbáltak segíteni, de ez természetesen csak részben hozott eredményt. Gyakorlatilag nem volt kutatható a teljes iratanyag. Megjegyzem, nemcsak irataink vannak, hanem fotók, kották, tervrajzok, rajzok, bakelitlemezek, CD-k, adattárak, temető- és zsinagógatérképek, vallási tárgyak és nem utolsósorban pedig csodálatos zsinagógai textilek.
Mekkora anyagot katalogizáltak és digitalizáltak?
A munka 2018 januárja óta zajlik, és ez év december 31.-ig fejeződik be. Kb. 25 ifm irat katalogizálása, és 15 ifm irat digitalizálása, ill. tárgyszavazása a célunk. Eredményeinket a világ bármely részén a honlapunkon keresztül közvetlenül elérik a kutatók.
Kik a közvetlen munkatársak? Segítik-e a munkát önkéntesek, külsős szakemberek?
Munkatársaink szakemberek: történész, könyvtáros, nyomdász, levéltáros, software fejlesztők. Önkénteseink szegediek és külföldiek, szakemberek, diákok, akik nagy elkötelezettséggel állnak az ügyünk mellé. Kapcsolataink alakítását is meghatározza a célunk, pld. konferencia előadásaink során: Bad Arolsen, Dallas, Los Angeles, Lipcse, Turku. A konferencia-előadásainkat a meghívó szervezet megjelenteti, de a jövőben mi szintén publikáljuk, magyarul illetve angolul és németül.
Hogy látja, van-e foganatja, hogy kutatási témákat ajánlanak szakdolgozóknak, történészeknek?
Igen, hiszen ez – mint a hitközségnek 20 éve könyvtárosa mondhatom – eddig is gyakorlat volt. Most annyival könnyebb a feladat, mivel minden egyes iratot a kezünkbe véve megismerjük a tartalmát, vagyis felelősséggel tudjuk a forrásainkat ajánlani. A kutatáshoz természetesen a hitközség dr. Birnfeld Sámuel Könyvtárának állománya is hasznosítható. A forrásajánlást azért is találom hasznosnak, mert ezzel segíthetünk az iratanyagunk egyes még feltáratlan témáinak kidolgozásában, sőt, a publikálásra is lehetőséget adunk a Szegedi Judaisztika Közlemények c. periodikánkban, melynek szerkesztőbizottságát neves tudósok alkotják. Megjegyzem, a honlapunkon is örömmel közlünk rövid ismertetéseket, iratbemutatásokat.
(A projekt honlapja: http://www.szegedjewisharchive.org)