Közel 40 éve nem tudni, ki robbantott a zsinagóga előtt

Néhány nappal ezelőtt beszámoltunk egy olyan franciaországi antiszemita merényletről, amellyel kapcsolatban 37 esztendeje tart a nyomozás anélkül, hogy bárkit is elítéltek volna miatta. Nem a Goldberg-merénylet volt azonban az egyetlen, amelynek a nyomozása ennyire elhúzódott Franciaországban. A Kopernikusz utcai (rue Copernic) merénylet elkövetője vagy elkövetői után négy évtizede futnak a hatóságok, egyelőre nem sok eredménnyel. Az eddigi egyetlen gyanúsítottat felmentették a vizsgálóbírók. De még nincs itt a vége. Soós Eszter Petronella francia antiszemitizmus-történeti sorozatának következő része.

1980. október 3-án történt, péntek este, amikor a szombatfogadás miatt tele volt a Kopernikusz utcai zsinagóga. Az elkövető a zsinagóga előtt egy motorbiciklin parkolta le robbanószerkezeteit, vélhetően arra számítva, hogy az időzítés akkor indul be, amikor a szertartás végeztével a tömeg kitódul a zsinagógából. Az időzítést azonban nem találta el, a szerkezet korábban működésbe lépett: így „csak” négy halálos áldozatot és 46 sebesültet követelt ez az antiszemita támadás. Az áldozatok között voltak hívek és az utcán közlekedő gyanútlan járókelők is.

Kopernikusz utcai (rue Copernic) zsinagóga Fotó: Wikimedia Commons/Mu

A nyomozást 2017-ben fejezték be, majdnem négy évtizeddel a merénylet megtörténte után. Mai tudásunk szerint a Palesztina Felszabadítása Népi Front – Különleges műveletek (Front populaire de libération de la Palestine-Opérations spéciales, FPLP-OS) nevű szervezet állt az antiszemita támadás mögött, személy szerint pedig – így gyanítja legalábbis az ügyészség – a kanadai illetőségű, libanoni születésű Hassan Diab.

Őt 2014-ben Kanada kiadta Franciaországnak, ahol előzetesbe került. A bíróság és az ügyészség folyamatosan vitatkozott azon, hogy az előzetes indokolt-e, vagy enyhébb kényszerintézkedésre van szükség, amíg a volt szociológiatanár – egyetemi oktató a nyomozás végét és a tárgyalását várja.

Diab ártatlannak vallotta magát, s úgy tűnt, hogy alibije is van, nem tartózkodott Európában az adott pillanatban, mivel éppen egyetemi vizsgáit teljesítette Bejrútban. Találtak azonban egy nevére szóló útlevelet, amely szerint Európában volt, de a gyanúsított azt állította, ellopták tőle, s tanúkat is fel tudott vonultatni a verziója mellett. A bíróság szerint sem az Európában tartózkodása nem volt eléggé alátámasztható bizonyítékokkal, sem az ügyészség által elfogadott hírszerzési források nem voltak ellentmondásmentesek. A vádakat a bíróság tehát nem tartotta eléggé megalapozottnak, így 2018 januárjában felmentette és szabadon is engedte Diabot.

Egyébként a Diab kiadásáról rendelkező kanadai bíró sem tartotta annak idején az ügyet eléggé megalapozottnak, mégis elrendelte a kiadatást (ebből, vagyis a kiadatás Kanadában hatályos jogi feltételeiről azóta polgárjogi vita is alakult az országban, emiatt Diab egyfajta szimbólummá vált, de ez egy másik, nem franciaországi, erősen politizált vonala a történetnek).

Az áldozatok és a zsidó ernyőszervezet a szabadon engedés miatt csalódottak voltak, s jelezték, elsősorban azt várják, hogy kerüljön sor vádemelésre és bírósági tárgyaláson dőljön el, hogy az „egyetlen gyanúsított” bűnös vagy ártatlan (a lezárás, a katarzis pszichológiai igénye miatt ez természetesen egy méltányolható álláspont). Bár Diab hazatérhetett Kanadába, az ügy még ezzel sem ért véget, mert az ügyészség és az érintett magánszemélyek is fellebbeztek, remélve, hogy a bírósági tárgyalás megtartása még elérhető.

Ráadásul 2018 nyarára kiderült, hogy Görögország új adatokat adott át a francia hatóságoknak. Emiatt a bíróság úgy döntött, újranyitja-folytatja az ügyet. A fellebbviteli bíróság pár hónappal később, 2018 őszén nem is volt hajlandó dönteni a fellebbezés ügyében, hanem újabb írásszakértői vélemények bekéréséről határozott. Ezek bizonyíthatják-bizonyíthatnák, hogy a Párizsban álnéven közlekedő terrorista valóban Diab lehetett-e. Vagyis a fellebbezéssel kapcsolatos döntés még várat magára, és egyáltalán nem biztos, hogy nem kerül sor tárgyalásra a Kopernikusz utcai merénylet ügyében.

A szerző a Franciapolitika szerkesztője.