Diplomáciai források szerint a V4-ek majdnem mindegyike, Csehország, Lengyelország és Magyarország ellenállása húzta keresztül a 2050-es szén-dioxid-semlegességi célkitűzést.
A sajtó arról írt az utóbbi napokban, hogy egyre nagyobb a valószínűsége a vállalás jóváhagyásának, az ülésen azonban nem sikerült egyhangú döntésre jutni. Egyes hírek szerint Észtország is a három visegrádi állam mellé állt az ügyben.
A zárónyilatkozatba a célkitűzés csupán lábjegyzetként kerül be, amelyben ez áll: „A tagállamok nagy többsége vállalja, hogy eléri a klímasemlegességet 2050-re.”
Az eredeti szöveget állítólag jelentősen „felvizezték”, de Prága és Varsó még így sem volt hajlandó jóváhagyni a 2050-es céldátumnak semmilyen említését.
Az elfogadott közös nyilatkozatban végül azt írták, hogy az EU eleget tesz a párizsi klímaegyezményben foglalt vállalásainak, a jelenlegi 2030-as uniós céloknak.
Felkérték továbbá az Európai Bizottságot annak kidolgozására, hogy milyen feltételekkel, ösztönzőkkel lehetne előmozdítani az átállást a klímasemlegességre olyan módon, hogy az ne ártson a versenyképességnek, igazságos legyen, figyelembe vegye a tagállamok egyedi körülményeit, és tiszteletben tartsa a jogukat saját energiamixük elfogadására.
Mint írták, még idén vissza fognak térni a kérdésre.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő hangsúlyozta, hogy addig nem tudják jóváhagyni a 2050-es klímasemlegességi célt, amíg nincs egyezmény a kompenzációról annak érdekében, hogy a megfelelés ne jelentsen irreális terheket a szegényebb, főként közép- és kelet-európai tagországok számára.
„Az energiaátállásnak igazságosnak és felelősségteljesnek kell lennie. Időt adtunk mindenkinek egy fair kompromisszum kidolgozására.”
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet ugyanakkor azt írta közleményében:
„Angela Merkelnek és Emmanuel Macronnak nem sikerült meggyőznie Lengyelországot és másokat, elszúrták”
A témáról nagyjából három órán át tárgyaltak az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői.
