Az egyiptomi vezető politikai pályafutásának emelkedése Izrael számára évekig a legrosszabb rémálmot jelentette.
Hétfőn látott napvilágot a hír, miszerint Mohamed Murszi egykori egyiptomi államfő rosszul lett és meghalt egy bírósági tárgyalás közben. A hétfői tárgyalás után az egyiptomi főügyész elrendelte a tárgyalási videofelvételek lefoglalását, és kihallgatnak mindenkit, aki jelen volt Murszi összeesésekor. Az állami média egy magát megnevezni nem akaró orvosszakértőre hivatkozva azt közölte, hogy a halál oka szívroham volt.
Murszi ügyvédje szerint a volt államfő halotti imáját a dél-kairói Tora börtönben mondták el, ahol korábban őrizték, majd egy nyugat-kairói temetőben helyezték végső nyugalomra. A megbuktatott államfő fia, Ahmed Murszi azt mondta, a hatóságok nem engedélyezték, hogy apját a család a szülőhelyén, az észak-egyiptomi Sarkíja tartományban temesse el.
A Muszlim Testvériség nevű iszlamista szervezet, amelynek Murszi is a tagja volt, s amelyet nem sokkal az ő megbuktatása után tiltottak be Egyiptomban, a honlapján megjelent közleményében „nyilvánvaló gyilkosságnak” nevezte Murszi halálát.
Mohamed Szudan, a Muszlim Testvériség egyik londoni vezetője szintén úgy vélte: Murszi halála „előre kitervelt emberölés” volt, ugyanis megtagadták tőle gyógyszereit és látogathatóságát, valamint alig lehetett tudni valamit egészségi állapotáról. Szudan hétfőn felszólította fel az embereket, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a temetésen, illetve arra is biztatta őket, hogy világszerte tartsanak megmozdulásokat Egyiptom nagykövetségeinél.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa szintén arra figyelmeztetett, hogy
„aggodalmak merültek föl Murszi fogva tartásának körülményei miatt”, és független vizsgálatra szólított fel az elmozdított elnök ügyében.
Válaszul Kairó a megbuktatott egyiptomi vezető halálának szándékos átpolitizálásával vádolta a nemzetközi fórumot.
A 2012-ben hatalomra lépő Mohamed Murszi, a Muszlim Testvériség egyik volt vezetője, Egyiptom demokratikusan megválasztott elnöke ellen többször hatalmas tömegek tüntettek, majd a hadsereg — Abdel Fatah el-Sziszi akkori védelmi miniszter vezetésével — 2013-ban eltávolította őt tisztségéből, mert azzal vádolták, hogy támogatja az iszlamista mozgalmakat.
A megbuktatott elnök azóta börtönben volt, és több perben elítélték. Húszéves börtönbüntetését töltötte erőszakra való felbujtásért: az ítélet szerint Murszi erőszakos összecsapásokra buzdította híveit az ellene tüntető tömeggel szemben 2012 végén. A megbuktatott államfőre emellett egy 25 éves börtönbüntetést is kiszabtak bizalmas dokumentumok Katarnak történő kiszivárogtatása miatt.
Murszi kérészéletű regnálása a Jewish Chronicle szerint a zsidó állam szempontjából kellemes meglepetés volt.
Izrael számára az 1978-as Camp David-i egyezmény aláírása után az arab szomszédjával megkötött szerződés igazi sarokkővé vált biztonságpolitikai szempontból. Ugyanakkor az egyiptomi Muzulmán Testvériség mindig ellenezte a zsidó állammal fenntartott békés viszonyt, és sokan attól tartottak, hogy Mohamed Murszi 2012-es megválasztását követően a párt eszméinek képviseletében képes lesz felrúgni az addig — nagy áron — elért sikereket.
Az egyiptomi vezető politikai pályafutásának emelkedése Izrael számára évekig a legrosszabb rémálmot jelentette, és arra is felkészültek, hogy irányítása akár az 1979-es Iráni Forradalomnál is nagyobb katasztrófához vezethet.
Murszi elnökségének első éve azonban nagy meglepetést okozott, és rámutatott: időnként előfordulhat, hogy egy-egy hatalomra kerülő politikus kénytelen-kelletlen pragmatikusabb utat követ, mint azt bárki várná tőle.
Persze Murszi odáig nem ment el, hogy nyilvánosan baráti szándékát fejezze ki Izrael felé — sőt, egyszer sem ejtette ki az ország nevét.
Hatalomra jutása után köszönőlevelet írt Simon Peresznek, amiért Izrael akkori államfője gratulált a megválasztásához. Ám miután a médiába került a hír, Murszi mindent letagadott.
A színfalak mögött azonban Murszi hallgatólagosan is hozzájárult, hogy a közel-keleti régióban fennálló egyfajta „hideg béke” folytatódjon. Nemcsak, hogy képes volt tartani magát a Camp David-i egyezményhez, a muzulmán vezető akkor sem avatkozott be, amikor Izrael megkezdte a Védelem pillére nevű hadműveletét Gázában, és támadást folytatott a Muzulmán Testvériség helyi lerakata, a Hamász ellen. Mi több, hozzájárult annak a tűzszünetnek a megkötéséhez, amit szélsebesen sikerült megkötni.
Izrael szempontjából az is kedvező lépésként könyvelhető el részéről, hogy kormánya csatlakozott az Irán-ellenes táborhoz — főként a perzsa állam akkori Szíria-barát magatartásáért, továbbá a Sínai-félszigeten pusztító al-Kaidával szemben is igyekezett fellépni.
12 hónapos elnökségének egyik nagy eredményeként a kapcsolat Izraellel szinte teljesen az egyiptomi hadsereg kezébe került. Ennek köszönhető, hogy a két ország jó viszonyában nem okozott fennakadást, amikor a hadsereg főparancsnoka, Abdel Fatah el-Sziszi 2013-ban katonai puccsal megdöntötte Murszi uralmát.