Francia muszlim vezetők látogattak Jeruzsálembe és Somronba.
Hassen Chalghoumi már többször járt Izraelben és régóta aktív szerepet játszik a franciaországi vallásközi párbeszéd erősítésében, illetve baráti viszonyt ápol a Franciaországi Zsidó Intézmények Tanácsának (CRIF) képviselőivel. Működése nem nyerte el a radikális muszlim körök tetszését, és már számos halálos fenyegetést kapott. Népszerűségét az sem növelte, hogy támogatta a francia állam burkát tiltó törvényét.
A negyven imámból álló csoport a somroni megyei önkormányzat vendége volt. Az utazást az Izrael és Európa közötti kapcsolatok fejlesztésért dolgozó Európai Vezetői Hálózat (ELNET) szervezte.
Joszi Dágán, a somroni önkormányzat vezetője örömmel fogadta a delegációt.
„Mi nem a papíron megkötött békében és a valóságot nem ismerő politikusokban hiszünk, hanem az alulról jövő, kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésben”
— jelentette ki.
Chalghoumi elmondta, hogy az izraeli-palesztin párbeszéd feltámasztásán fáradozik, hogy “egyetlen izraeli vagy palesztin anyának se kelljen többet sírnia”. A muszlim vezető kritikával illette a Palesztin Hatóság vezetőségét, amiért mereven elutasítják az Egyesült Államok vezette békekonferencián való részvételt Bahreinben.
„Nem hiszem, hogy ez helyénvaló. Mindig le kell ülni és beszélni kell a másik féllel. Még ha nincs is egyetértés, a párbeszédnek nagy jelentősége van”
– mondta.
“Az anticionista propaganda csupán egy álarc, amely valójában antiszemitizmust rejt, egy valamivel udvariasabb formában. Az anticionizmus mögött gyűlölet van. Ha csupán Izrael Államot kritizálnák, akkor nem látnánk azt a hihetetlen gyűlöletet, mellyel Izrael elpusztítását követelik”- tette hozzá.
Abu-Khalil Tamimi, egy Rámállában élő sejk is csatlakozott a látogatókhoz.
„Minden nézeteltérés orvosolható tárgyalással, beszélgetéssel, a másik fél megbecsülésével. A gyűlölet gerjesztése nem a megfelelő út. Isten segítségével egy jobb jövő vár ránk és a gyermekeinkre”
– mondta.
A csoport ellátogatott a Kneszetbe, a Siratófalhoz, a Templom-hegyre, a Jád Vásembe, illetve Izrael libanoni és gázai határszakaszaihoz.
A Jeruzsálemben töltött nap után Chalghoumi elmondta, hogy korábban egészen másfajta kép élt benne a városról.
„Azt gondoltam, hogy szigorúan elkülönülő, zárt közösségeket találok majd, de ehelyett nyitott, szívélyes emberekkel találkoztam. Szívet melengető volt látni, ahogy zsidók, muszlimok és keresztények együtt élnek ebben a városban. Különösen megható volt a Siratófalnál állni. Meglepődtem, hogy amikor a csoportunk – arab férfiak és nők – megjelent ott, senki sem nézett ferde szemmel ránk, senki sem éreztette, hogy nemkívánatos elemek lennénk. Sőt, ellenkezőleg. Kérdezgettek arról, hogy miért jöttünk, és amikor elmondtuk, biztattak minket és imádkoztak értünk”
– mondta.
Az imám beszámolt a franciaországi antiszemita inzultusok megszaporodásának okairól is. Véleménye szerint ez elsősorban az olyan radikális mozgalmaknak köszönhető, mint a Muzulmán Testvériség, mely rendkívül aktívan vesz részt a vallási élet szervezésében, és széles körben terjeszti az antiszemitizmussal átitatott ideológiáját, különösen a fiatalok körében. Miután ez a szervezet az izraeli-palesztin konfliktust tette meg az iszlám világ elsőszámú problémájának, jelentős anyagi támogatáshoz jutott Iránból, Katarból és Törökországból.
“A Muzulmán Testvériség olyan klasszikus antiszemita vádakat hirdet, mint hogy a zsidók uralják a világot és a gazdaságot, a Cion Bölcseinek Jegyzőkönyvét terjesztik, és Izrael ellen uszítanak” – mondta.
Chalghoumi sokat fáradozik azért Párizsban, hogy felszámolja az előítéleteket. Vallásközi párbeszédeket tart, közös étkezésekre invitál fiatalokat, különféle programokat szervez. A nehézségek ellenére optimistán tekint a jövőbe. “Nem lehetsz sikeres akkor, ha nem vagy optimista. Nekem fatwát tűztek ki a fejemre, Gázából rakétákat lőnek Izraelre, de mindannyiunknak ki kel tartania. Nincs más választásunk”.
Forrás: a Times of Israel nyomán zsido.com