A világ vezetőinek segítségét kérik az Adara régióban élő keresztények, akik régóta szenvednek a fuláni törzs kegyetlenségétől.
Nigériai törzsek tagjai utaztak Washingtonba, hogy felhívják a figyelmet azokra a borzalmakra, amiktől hazájukban szenvednek — közölte a Christian Post pénteki írásában. A főként keresztények által lakott Adara régiót érő véres támadássorozatról márciusi írásunkban beszámoltunk, és a közösség két képviselőjének elmondása szerint az azóta eltelt időben sem javult a helyzet.
A Heritage Foundation meghívására a dél-kadunai régió egyik vezetőjének lánya, Alheri Magaji — más üldözött nigériai keresztényekkel együtt — személyesen számolt be az általuk rendszeresen átélt tragédiákról.
| Becslések szerint Nigéria lakosságán belül hasonló a keresztények és a muszlimok száma. Az ország északi részén az iszlám, keleti és déli területein pedig a kereszténység az uralkodó vallás. A középső rész mind etnikailag, mind vallásilag kevert. A fuláni törzs egy félnomád állattenyésztő etnikai csoport Nigéria középső területén. Többségük szunnita muszlim. Az őslakos törzsekkel és helyi, főleg keresztény gazdálkodókkal évszázadok óta konfliktusban állnak. Az erőszak által leginkább érintett régiók Jama’a, Kachia, Kagarko, Kaura és Sanga területei Dél-Kadunában. |
A hallgatóság előtt Magaji elmondta, hogy február közepe óta folyamatosan nőtt az ellenük elkövetett erőszakhullám, és csak idén közel 400 áldozata volt az összecsapásoknak, valamint több ezren kényszerültek arra, hogy elmeneküljenek.
„Jelenleg a törzsem jogilag nem is létezik” — szögezte le az afrikai hölgy. „Az ittlétem célja részben az, hogy visszaszerezzem a földemet. Én az vagyok. Az jelenti az identitásomat. Az tesz azzá, ami vagyok. A közösségem megrekedt. Szó szerint a csillagok alatt alszanak a földön, házak nélkül, étel nélkül, semmijük sem maradt” — osztotta meg tapasztalatait a washingtoni rendezvényen.
„Beszéltem egy olyan nővel is, akinek a végtagjait levágták. Négy gyermeke van és kilenc hónapos terhes” — folytatta egy februári támadás történetével, amely során közel 400 fuláni férfi hajtott végre támadást AK-47 fegyverekkel felszerelve, hogy elfoglalják Kajuru városát.
„Voltak két hónapos, hat hónapos babák, akiket az anyjuk méhéből szedtek ki, majd állatok, csirkék módjára lemészároltak. Azért vagyunk ma itt, hogy az USA és a világ kormányainak könyörögjünk: hallják meg a történetünket.”
A támadások mellett Magaji arra is felhívta a figyelmet: az adarai emberek ellen elkövetett bűncselekmények felett a helyi hatóságok is szemet hunynak. Mi több, a Kaduna államát igazgató kormány jogi hátteret is biztosított az adarai vezetés kiiktatására, és tudtuk nélkül egy fuláni muszlim emirátus létrehozására is Kajuruban.
Miután felismerték a hatósági döntést, a keresztény közösség vezetői közül többen bírósághoz fordultak, de nem sokkal később nyolc vezető társával együtt Magaji édesapját is letartóztatták.
A hölgy elmondása szerint amerikai útja előtt is figyelmeztették: börtönbe kerül, ha az általa látottakról nyilvánosan beszél. Hozzá hasonlóan azonban mások is beszámoltak a nigériai helyzetről. Egy másik elrabolt vezető lánya, Mercy Maisamari szintén tragikus eseményekről mesélt, és hangsúlyozta: nagyon gyakran fiatal lányokat is elrabolnak hazájában.
„Elrabolnak, és azt teszik, amit csak akarnak, megvernek, bántalmaznak”.
Egy nemzetközi civil jogi szervezet (International Society for Civil Liberties & the Rule of Law) becslései szerint a fulániak erőszaktettei Nigéria egészére kiterjednek, és 2018-ban nem kevesebb, mint 2 400 keresztényt gyilkoltak meg országszerte a muszlim terroristák. A szervezet elnöke, Richard Ikiebe azt mondta az amerikai konferencián, hogy a nigériai Plateau államban például közel 70 olyan közösségről tudnak, akik ellen többségében fuláni pásztorok hajtottak végre támadásokat.