Oroszország, unión kívüli és belüli szövetségeseivel megpróbálta befolyásolni az EP-választásokat hamis, az embereket megosztó információkkal – közölte az Európai Bizottság legújabb jelentésében.
A dokumentum ugyanakkor megállapítja, hogy sokat ezek közül sikerült még a terjedésük előtt hatástalanítani, köszönhetően a dezinformációs kampányok elleni széleskörű európai és amerikai civil és állami együttműködésnek.
Mint írták, a választások előtt több olyan összehangolt fellépésre is fény derült, amelyek célja az volt, hogy ellentéteket szító anyagokat terjesszenek online platformokon, internetes robotokkal, vagy hamis felhasználói fiókokkal.
Ilyen volt például az az eset, amikor rosszindulatú szereplők a párizsi Notre Dame kigyulladását arra használták fel, hogy azt terjesszék: a nyugati és keresztény értékek csökkennek az EU-ban.
Sokszor pedig olyan történeteket terjesztettek, amelyek az Európai Parlament jogalkotási hatalmát kérdőjelezték meg, azt állítva, hogy lobbisták befolyással bírnak a szavazásokra – olvasható a jelentésben.
Egyértelműen látszik azonban, hogy a tényellenőrző újságírók és platformok, nemzeti hatóságok, valamint a civil társadalom bevonásával hozott uniós intézkedések segítettek a támadások elhárításában és a demokratikus folyamatok megzavarására irányuló kísérletek leleplezésében. A közvélemény fokozott tudatossága pedig megnehezítette a rosszindulatú szereplők számára, hogy manipulálják a nyilvános vitát – olvasható az EB jelentésében.
A brüsszeli jelentés szerint az EP-választásokat befolyásolni kívánó hamis információk elleni uniós fellépés jegyében az EU hatékonyabbá tette a dezinformáció azonosításához, illetve az azzal szembeni fellépéshez szükséges képességeit.
Növelte a dezinformációval szembeni társadalmi tudatosságot is, a kiépített riasztási rendszerrel összekötött uniós és nemzeti szintű választási hálózatok létrehozásával pedig javította a lehetséges fenyegetésekkel kapcsolatos együttműködést — állítja a bizottság jelentése.
Az online platformoknak különös felelősségük van a dezinformáció kezelése terén. A Facebook, a Google és a Twitter már némi előrehaladást ért el a hamis hírek visszaszorítását célzó gyakorlati kódexnek köszönhetően – állapítja meg a jelentés.
Az uniós bizottság jelentésében kiemelte, gondoskodni kell arról, hogy az összes online platform részletesebb információt szolgáltasson, és ezáltal lehetővé váljon a rosszindulatú szereplők és a célba vett tagállamok azonosítása.
Fokozni kell az együttműködést a platformok és a tényellenőrző szolgáltatók között, és képessé kell tenni a felhasználókat a dezinformáció eredményesebb felismerésére. Végezetül a platformoknak – a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartása mellett – megfelelő hozzáférést kell biztosítaniuk a szükséges adatokhoz – tették hozzá.
Mint arról már írtunk, az EP-kampányban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közölte: személyesen is fellép az Európai Uniót (vagy a közösség javaslattevő és végrehajtó intézményét, az általa vezetett brüsszeli testületet érintő alaptalan híresztelésekkel szemben.
„Reagálnunk kell, ha kormányok olyan állításokat tesznek az EU-ról vagy a bizottságról, amelyek nem felelnek meg a valóságnak”
— mondta Jean-Claude Juncker, aki szerint nemcsak Oroszország, hanem EU-s tagországok is megpróbálják „fake news révén terelgetni a választói akaratot egy bizonyos irányba” (Juncker itt egyértelműen Magyarországra, a kormány Juncker-Soros plakátkampányára utalt).
Az Egyesült Államokban is komoly vita van Oroszország befolyásolási próbálkozásairól. A Donald Trumpot és kampánycsapatát ért vádak az egyik irány, de számos más dezinformációs kampány is történt.
Az RT America orosz állami propagandaadó nemrég azt híresztelte, hogy az 5G-s mobilhálózat halálos kísérlet az emberekkel:
Korábban pedig olyan cikkek is terjedni kezdtek közösségi oldalakon, hogy az 5G-s állomásokat tesztelő városokban holtan hullanak le a madarak. A tömérdek félrevezető információval Oroszország célja a nyugati értékrend, az európai és az amerikai demokrácia aláásása.
