Thierry Baudet szerint Európa csodálatos, az Unió szörnyű, éljen a közvetlen demokrácia, vesszen a nemzet felettiség, és a kulturális marxizmus helyett jöjjön egy új európai reneszánsz.
2017-ben a holland parlamentben felállt egy magas, a régi francia filmszínészek kinézetét idéző fiatalember és latinul kezdett beszélni. Ez az ember az újonnan megválasztott Thierry Baudet volt. Mary Beard, angol klasszika-filológus, azonnal jelentkezett, hogy Baudet szinte érthetetlenül ollózta össze Cicerót. A fiatal politikust beszédei és megnyilvánulásai miatt sokan excentrikusnak tartják. Rajong az európai kultúráért, de terjengős beszédeiért gyakran álértelmiséginek titulálják. Baloldali ellenfelei Európa dicsőítését rasszizmusnak állítják be.
Thierry Baudet egy két lábon járó ellentmondás: ő a reneszánsz ember, akit egyben szélsőjobboldalinak is tartanak.
Thierry Baudet 1983-ban született. Saját elmondása szerint nézeteit nagyban meghatározták a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások. Egy évvel később meggyilkolták Pim Fortuynt, aki Nyugat-Európában először kezdett felszólalni az iszlamizáció ellen. A gyilkosság véglegesítette Baudet politikai nézeteit. Éveken keresztül jogot tanított a Leideni Egyetemen, majd újságíróként dolgozott. Tizenegy könyve jelent meg, 2015-ben a Századvég kiadta „A határok jelentősége” című írását.
Ezek mellett írt könyvet a klasszikus zenéről is, és van két regénye is. Egyik regényének címe „Szerelem feltételekkel”, amelynek főszereplője egy doktorandusz, aki félállásban férfiprostituált. Baudet 2016-ban járt Budapesten és azóta több interjút is adott magyar sajtóorgánumoknak: például tavaly azt nyilatkozta a 888-nak, hogy „Orbán Viktor egy hős” s kifejtette, hogy mennyire egyetért a magyar miniszterelnök migrációs politikájával.
Baudet 2016-ban alapította a Forum voor Democratie intézetet (Demokrata Fórum), ami aztán párttá alakult és két tagját az alapítást után egy évvel már be is szavazták a holland parlamentbe. Mára 30 ezer tagja van a pártnak.
2019 tavaszán remek eredményt értek el a tartományi választásokon, több körzetben is első helyen végeztek és gyakorlatilag elsöpörték Geert Wilders egyszemélyes Szabadság Pártját.
Az eredmény következtében ők lettek a legnagyobb párt a holland Szenátusban. A jó eredmény ellenére az EP voksoláson csak a harmadik helyre tudtak bejönni a Munkáspárt és a kormánypárt mögött. Ennek az is lehet az oka, hogy alacsony, 37%-os volt a részvétel, vagy az, hogy a munkáspárti Timmermans nagyon erős kampányt folytatott.
Wilderssel összehasonlítva Baudet sokkal inkább igyekszik arra, hogy pártot építsen és ne egyetlen téma köré építse a politikáját, mint ahogy ezt Wilders tette. Az FvD is kritizálja az iszlámot, de visszafogottabban, mint a Szabadság Párt. Programjuk sokkal tágabb és bár Baudet meghatározó, de próbálnak más embereket is előtérbe nyomni. Egy másik fontos különbség, hogy míg Wilders gyakorlatilag önhibán kívül bujdosó életmódot folytat, addig Baudet állandó szereplője a médiának és Instagramon is 60 ezer követője van.
Ráadásul míg Wilders állandóan a vészharangot veri és a nyugat bukását vizionálja, addig Baudet üzenete pont az ellenkező, ő a nyugati kultúra feltámasztásában hisz. Közös bennük hogy mindketten agnosztikusak és mindkettejük hajáról előszeretettel ír a holland média.
A politikus gyakran tűzdeli beszédeit nehezen érthető filozófiai eszmefuttatásokkal, ezt semmi sem illusztrálja jobban, mint 2019-es győzelmi beszéde a tartományi választás után, amelyet így kezdett: „Minerva baglya a szürkületben tárja ki szárnyait és ez nem csak a mai estére vonatkozik.”
A beszédben voltak könnyebben emészthető mondatai is mint: „A valaha volt legnagyszerűbb és leggyönyörűbb civilizációnak romjai között állunk.” Vagy pedig: „Pont azok pusztítanak el minket, akik azért vannak, hogy megvédjenek minket.” A beszédet egy holland professzor „fenyegetőnek és aggodalmat ébresztőnek” titulálta.
Baudet-t sokan szélsőjobboldalinak tartják, amiért kulturális marxistáknak nevezi a baloldaliakat, valamint azért, mert szerinte a nagymértékű bevándorlás egy lakosságcsere-folyamat része, amit azért támogatnak a nyugati országok, mert gyűlölik saját magukat. Ami programját illeti, gazdaságilag alapvetően liberális, adócsökkentés és az örökösödési adó eltörlése is szerepel benne.
Baudet nem pusztán euroszkeptikus, hanem kimondottan Unió-ellenes, amit az Oxford Union egyik vitaestjén ki is fejtett. Szerinte ugyanis hamisan fogalmaznak azok, akik Európa és az Európai Unió között egyenlőségjelet tesznek.
Beszédében azt is elmondja, hogy világháborúknak rossz értelmezése az a nézet, hogy a nacionalizmus volt a nácizmus és a fasiszta gondolkozás alapja. Szerinte pont a birodalomépítés volt a célja Hitlernek és maga a rasszizmus is egy univerzalista ideológia.
Külpolitikai nézeteiben három pont van, amiben eltér saját országának vezetésétől. Az első, hogy ő eltörölné az oroszellenes szankciókat. A második az, hogy elítéli a tömeges migrációt. Mikor erről a témáról beszél, rendszeresen megemlíti a magyar miniszterelnököt. A harmadik pedig, hogy nem hisz a közel-keleti békében, egy ponton ugyanis kifejtette, hogy szerinte elképzelhetetlen, hogy valaha is kielégítő megegyezés szülessen. Mindig Izrael-barát módon szavaz a parlamentben és, ahogy Neokohn is megírta: nemrég kipában tüntetett a növekvő európai antiszemitizmus ellen.
Amiben pártja valóban populista, az a közvetlen demokrácia gondolata. Baudet egy egész könyvet írt a témában, amiben azt fejtegeti, hogy miért olyan létfontosságúak a népszavazások. Szerinte Hollandiában is be kellene vezetni, hogy az állampolgárok maguk nyújthassanak be népszavazási kéréseket.
Baudet nézeteit és karakterét nehéz összeegyeztetni. Egyrészt kiáll az európai értékekért, másrészt van benne egy erős magamutogatási vágy, ami megnyilvánul abban, hogy szinte pornográf regényeket írt (aminek borítóján egy fej nélküli meztelen test áll a cigarettafüstben), és hogy állandóan saját műveltségét fitogtatja.
Egyik pillanatban kipában tüntet, a másikban latint idéz.
Mindenesetre egy új hang jelent meg az európai politikában, akinek még van ideje kiforrni. Persze kérdés: lehet-e egyszerre képviselni a zsidó-keresztény értékrendet, összekeverve a görög és latin kultúrával és a felvilágosodás eszméivel, vagy pont ebből a keverékből jön létre az, ami Európát erre a pontra juttatta?
