A főáramú pártok mind leszavazták az AfD javaslatát a libanoni terroristák „politikai szárnyának” betiltásáról.
Nem ment át csütörtökön a parlamenti szavazáson az a törvényjavaslat, amit az Alternatíva Németországért (AfD) nevű párt kezdeményezett. A szélsőjobboldali szervezet képviselői az Irán által finanszírozott libanoni és szíriai terrorszervezet, a Hezbollah úgynevezett politikai szárnyának tiltólistára helyezését szorgalmazták.
A javaslatot a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) mellett a Baloldali Párt, valamint a Zöldek és a Szabaddemokraták is leszavazták.
A lépést korábban a Német Zsidóság Központi Tanácsa is támogatta, valamint az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere, Mike Pompeo is azt kérte múlt hét pénteken Angela Merkeltől, hogy kormányával együtt végre ismerje el terrorista szervezetként a libanoni szervezet egészét — derül ki a The Jerusalem Post írásából.
Az alsó-szászországi szövetségi tartomány korábbi jelentése szerint Németországban legalább 950 tagja élt a Hezbollahnak, és ez a szám 2018-ban már 1 050-re emelkedett.
A kérdésről tartott vita során a CDU mellett a baloldali párt képviselői is védelmükbe vették a csoportot. Ez utóbbiak részéről Christine Buchholz például arról beszélt, hogy szerinte a Hezbollah „jogos ellenállást” tanúsít a zsidó állam felé; és szavaiból úgy tűnt, a Hamásszal sincs különösebb gondja.
A zöldpárti Omid Nouripour — aki korábban aktív szerepet vállalt az Izrael-ellenes BDS mozgalomban is — szintén ellenállását fejezte ki a Hezbollah-ot elítélő javaslattal kapcsolatban. Párttársa, Jürgen Trittin pedig úgy fogalmazott, szerinte inkább párbeszédre lenne szükség a szervezettel.
A német döntéssel ellentétben az Egyesült Királyság februárban tiltólistára helyezte a libanoni terrorcsoportot. Ahogy Kanada és USA mellett az Arab Liga, valamint Izrael és Hollandia is betiltotta a tevékenységét.
A német kormánynak ugyan joga lenne felülírni a Bundestag döntését, Angela Merkel kancellár azonban korábban már kifejezte, hogy nem támogatja a Hezbollah teljes betiltását. A német vezetés és az EU is csak a „katonai szárny” ellen hozott intézkedéseket.
A szervezet „politikai szárnya” Németországban többnyire adománygyűjtéssel, toborzással és dzsihadista, valamint gyakran antiszemita nézetek terjesztésével foglalkozik.
A Hezbollah részben ellenőrzi Libanont, és iráni segítséggel Szíriában is sikerült megvetnie a lábát. A polgárháború tépázta szomszédos államban Bassár el-Aszad elnök csapatainak nyújt támogatást.
Irán a Gázai övezetet ellenőrző iszlamista Hamásznak is támogatást nyújt. Egy háború esetén ezzel három oldalról érné katonai fenyegetés a zsidó államot. A teheráni vezetés ugyanakkor a Szaúd-Arábiával szomszédos Jemenben a húszi síita lázadókat támogatja.
A szervezet vezetője, Haszan Naszrallah sejk nemrég azzal fenyegette meg Amerikát: egy Irán elleni háború nem fog megállni az iszlám köztársaság határain, hanem felperzseli az egész közel-keleti térséget.
A Hezbollahnak elegendő precíziós irányított rakétája van, hogy „megváltoztassa a térség arculatát” – tette hozzá.
Ahogy beszámoltunk róla, múlt héten Angela Merkel azt is visszautasította, hogy útját állja az éves Al-Kudsz (Jeruzsálem iszlám neve) felvonulásnak Berlinben. A meneten közel ezer demonstráló szólított fel a zsidó állam elpusztítására, majdnem pont egyidőben az egyik legnagyobb izraeli állami ünneppel, a Jeruzsálem nappal, amikor a zsidóság a főváros újraegyesítését, illetve a zsidó szenthelyek zsidó kézbe kerülését ünneplik.
