A menekültügyi és a bevándorlási szabályok reformjáról fogadott el törvénycsomagot pénteken a német szövetségi parlament (Bundestag).
Horst Seehofer belügyminiszter kiemelte, hogy a hét jogszabályból álló csomag fordulópont, „cezúra a migrációs politikában”.
A személyeskedő bekiabálásokkal tűzdelt heves vita után megszavazott reformmal bevezetnek egy sor menekültügyi szigorítást és Németország első önálló bevándorlási törvényét. Ezzel párhuzamosan viszont egy törvénymódosítással megkönnyítik a valóban szakképzett munkaerő bejövetelét. Mint Seehofer elmondta:
kétségtelen, hogy Németországnak szüksége van a munkavállalási célú bevándorlásra, mert a munkaerőhiány hátráltatja a gazdasági növekedést.
A menekültügyben az elutasított menedékkérők elszállításáról szóló előírásokat szigorítják. A bevándorlási törvénnyel az úgynevezett harmadik országokból, az Európai Unión kívülről érkező munkavállalók elhelyezkedését szabályozzák.
A hét különböző jogszabályból álló „migrációs csomag” a bevándorlás különböző aspektusaira reagál. A kitoloncalandó menekülteket a jövőben a férőhelyek hiánya miatt, átmenetileg „rendes” börtönökben is el lehet szállásolni, igaz, külön a többi elítélttől. Akkor kerülhet valaki ilyen helyzetbe, ha 30 nappal túllépi a kiutazási határidőt.
Szerepel a csomagban az is, hogy a kitoloncolásra jelölt elutasított menedékkérőért érkező rendőrök nem csupán kopoghatnak, csöngethetnek az illető lakásánál, hanem külön engedély nélkül behatolhatnak az ingatlanba és átkutathatják.
Aki viszont menekültstátust kapott, annak a jövőben megszabhatják a lakhelyét, nehogy további gettósodás alakuljon ki.
Az úgynevezett „horgony-központokban” a menekültek az eddigi hat helyett 18 hónapig maradhatnak, családokra továbbra is a hat hónap az érvényes. Aki téves személyazonosságot ad meg, tehát „tisztázatlan az identitása”, arra komoly pénzbüntetés és munkavállalási tilalom vár. Azok a menekültek nem kaphatnak a továbbiakban szociális segélyt, akiket korábban egy másik EU-tagállam nemzetközi védelem alá helyezett.
A német szövetségi kormány azt reméli, hogy a törvénycsomag megkönnyíti a migránsok kitoloncolását, tavaly ugyanis több mint minden második kitoloncolás meghiúsult. A menekültügyi elemekről szólva a belügyminiszter aláhúzta: gondoskodni kell arról, hogy el is hagyják az országot mindazok, akiket távozásra köteleznek.
A bevándorlási törvény rendelkezik a többi között arról, hogy megszűnik a hazai és az EU-s munkavállalókat előnyben részesítő, úgynevezett elsőbbségi vizsgálat, vagyis nem kell majd egy állás betöltésénél megvizsgálni, hogy egy EU-n kívüli jelentkező helyett van-e alkalmas német vagy EU-s munkavállaló. Az eljárást nem vezetik ki, hanem öt évre felfüggesztik, és a hazai munkavállalók védelmében bármikor újra be lehet majd vezetni, akár regionális szinten is.