A munkanélküliség rekord alacsony, a mélyszegénység azonban még mindig súlyos problémát okoz a zsidó államban.
Az elmúlt években jelentősen javult az Izraelben élők életszínvonala — derül ki abból a jelentésből, aminek nemrég közölt eredményeit a The Jerusalem Post is megírta összefoglalójában. A dokumentum szerint
2012 és 2017 között az izraeli háztartások jövedelme és fogyasztása egyaránt kiugró növekedésen ment keresztül,
ami elsősorban a munkabérek és a foglalkoztatás növekedésének köszönhető.
Becslések szerint az izraeli GDP (bruttó hazai termék) 3.3 százalékkal nőtt 2018-ban, ami az OECD országok 2.9 százalékos szintjéhez képest nagyobb ütemű növekedést mutat.
Ugyanakkor az egy főre jutó GDP — ami jelentős összefüggésben áll az életszínvonallal — a nemzetközi szervezet tagállamainak 2.2 százalékos átlagához képest csak 1.3 százalékos növekedésen ment keresztül az elmúlt évben.
A jelentés szerint a következő kormány egyik legnehezebb feladatai közé tartozik majd a folyton növekvő költségvetési hiány megállítása, ami jelenleg 3.8 százalékos szinten áll.
A jelentés szerint jó hír, hogy a foglalkoztatási ráták és a munkaerő-piaci részvétel tovább emelkedett, a munkanélküliség pedig rekord alacsony — összehasonlításként: nagyjából a magyar adatokkal azonos — 3.5 százalékos szintre csökkent Izraelben.
A szakértők szerint ugyanakkor az izraeli munkaerő termelékenysége előtt még bőven van lehetőség a növekedésre (2000 óta a várt 2 százalék helyett mindössze 1.2 százalékot ért el), és azt is kiemelték, hogy a foglalkoztatás növekedése sem minden lakossági csoportban jelent meg eddig.
Az évtized elején megfigyelt növekvő tendencia megállt az ultra-ortodox férfiak körében, és az őket jellemző foglalkoztatási ráta jelenlegi szintje (49 százalék) is elég messze áll a kormány 2020-as célkitűzésével, ami 63 százalékot várt a következő évre.
Ennél pozitívabb képet mutat az arab nők foglalkoztatási helyzete, ami becslések szerint jelenleg 40 százalékon áll — és jól közelít a 2020-ra kitűzött 41 százalék felé.
A kedvező foglalkoztatási számok mellett viszont úgy tűnik, hogy a fejlett világon belül Izrael legszegényebb állampolgárai folytatják az egyik legkeményebb küzdelmet a nélkülözéssel, és kiemelkedően magas szegénységi küszöbbel néznek szemben.
Az izraeli jövedelmek közötti szakadék is felülmúlja az OECD államokban fennálló különbségeket.
A kimutatás egy része az Izraelt jellemző termékenységi arányszámokkal is foglalkozik, és szintén növekedésről számol be. A vallásos és szekuláris körökben megfigyelt termékenységi ráta a többi fejlett országhoz képest egyaránt magasabb, és a vallásos zsidó nők esetében — az OECD országoktól eltérően — sosem esett 2.2-nél alacsonyabb számra.
