A gonoszság csak akkor győzhető le, ha szembeszállunk vele, ha mindenkor megcselekedjük, amit megkövetel a haza — hangoztatta Kövér László csütörtökön Csornán, az 1919-es vörösterror áldozatairól szóló centenáriumi megemlékezésen az MTI szerint.
Az Országgyűlés elnöke a Szent István téri rendezvényen azt mondta: ma is vannak olyanok, akik mentegetik a világszerte százmillió áldozatot követelő kommunista terrort és a magyarországi „Tanács-köztársaságnak nevezett terrorista rémuralmat”. Ők azok, akik nosztalgiát éreznek a kommunista diktatúrák iránt — mondta.
Úgy fogalmazott: „A Kun Bélák, Szamuelyk és Lukács Györgyök 21. századi szellemi és politikai leszármazottai által tönk szélére juttatott gazdaságunkat talpra állítottuk, pénzügyeinket rendbe szedtük”, hozzátéve, emlékeztetni kell azokra a mártírokra, akik nemcsak tisztán láttak, de cselekedni is készek voltak 1919-ben.
Kitért arra is, hogy ma is léteznek „szellemi terroristák”, akik Európa és Magyarország szellemi és politikai önvédelmi képességének felszámolásáért dolgoznak, és arra buzdítanak, mint elődeik száz évvel ezelőtt, hogy „tagadjuk meg Istent, a hazát és a családot azért, hogy (…) önmagunkat is megtagadhassuk” — mondta.
A házelnök megfogalmazása szerint ezek az emberek a „szellemi terrorizmus” módszerével „szét akarják zúzni az egy férfi és egy nő szeretetközösségén alapuló családokat, a keresztény egyházakat és a nemzeti államokat, azaz mindazon intézményeket, amelyek lelki, anyagi és politikai védelmet nyújthatnak az embereknek mindazon sötét érdekek képviselőivel szemben, akik a globalizmus, mint új világ nevében politikai alávetésükre és gazdasági kifosztásukra törekszenek”.
Kövér László beszélt arról is, hogy az 1919-es, 133 napig tartó Tanácsköztársaság azért jöhetett létre, mert 1918 őszére nemcsak az első világháborút veszítette el Magyarország, hanem szellemi, politikai és katonai önvédelmi képességét is.
Azt mondta: az „idegen országokban kiképzett, mérgezett eszméket magyar nyelven hirdető gátlástalan terroristák uralma alatt több száz embert öltek meg kegyetlen módon (…)”, közülük kilencet Csornán. „Több ezret bebörtönöztek és megkínoztak, több százezret kifosztottak, milliókat pedig rettegésben tartottak”.
A történelem azonban csak akkor ismételheti önmagát, ha hagyjuk, hogy cselekvőképtelenekké váljunk — fűzte hozzá.
Bónáné Németh Katalin (Fidesz-KDNP), Csorna polgármestere arra emlékeztetett, hogy 1919. június 7-én és 9-én Csornán kilenc embert végeztek ki, Akóts Gyulát, Glaser Józsefet, Laffer Lajost, Németh Gyulát, Németh Lajost, Pozsgai Bálintot, Takács Ferencet, Tarcsay Istvánt és Rátz Alfonzot.
Szabolcsi Lajos, az Egyenlőség zsidó folyóirat szerkesztőjének emlékirataiból kiderül: Glaser zsidó földbirtokos volt, akit Szamuely Tibor személyesen végeztetett ki, de előtte még kiszúratta a szemeit is.
Az ünnepség végén elhelyezték az emlékezés koszorúit a mártírok emlékművénél.
