Román elnök: népirtás volt az erdélyi zsidók holokausztja

Az erdélyi zsidóság megsemmisítése népirtás volt, ami árván hagyta Erdélyt, és sok szenvedést okozott — olvasható Klaus Iohannis román elnök üzenetében, amelyet az észak-erdélyi zsidóság deportálásának 75. évfordulója alkalmából írt.

A Máramarosszigeten csütörtökön szervezett megemlékezésen Andrei Muraru elnöki tanácsadó olvasta fel Iohannis üzenetét, amelyről a román elnöki hivatal közleményben számolt be az MTI szerint.

Iohannis szerint az észak-erdélyi zsidóság deportálása az egyik legkegyetlenebb tragédiája volt a 20. századnak. Rámutatott: a náci rendszer a zsidók elleni gyűlölettől elvakítva és az emberi méltóság, az emberi jogok semmibe vételével – szorosan együttműködve a korabeli magyar hatóságokkal – ördögi tervet ültetett gyakorlatba az úgynevezett zsidókérdés megoldása érdekében.

Az elnök felidézte, hogy 131 639 zsidót deportáltak az akkor Magyarországhoz tartozó Észak-Erdélyből, tehervagonokba zsúfolták és a náci haláltáborokba szállították őket.

Iohannis ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bátor döntés következtében a román állam másfél évtizeddel ezelőtt elismerte saját felelősségét a holokausztban, azóta Románia őszintén vállalta a traumatikus múltat, és jelentős előrelépéseket tett a holokauszt emlékének megőrzése, illetve az antiszemitizmus, a rasszizmus, az intolerancia és az idegengyűlölet leküzdése érdekében. Példaként említette a törvényi keret szigorítását, illetve a holokauszt oktatásának kiterjesztését.

A román elnök az európai parlamenti választásokra is kitért annak kapcsán, hogy milyen intézkedéseket kell hozni a történelem ismétlődésének elkerülése érdekében. Úgy vélte, az EP-választás eredményei megmutatták, hogy az európai szélsőségesség hullámát sikerült pillanatnyilag mérsékelni, de még sok a tennivaló, amíg a szélsőségesség, a liberális demokrácia aláaknázása, az intolerancia, a sovinizmus, a populizmus és a revizionizmus veszélye végleg elmúlik Európában.

Ehhez szükség van az egyéni szabadságjogok, az európai értékek védelmére, illetve az állampolgári hazafiasság és a szolidaritás érzésének erősítésére – olvasható a közleményben.