A napokban Izraellel szemben egyoldalú cikkek jelentek meg két, ellenzéki körökben népszerű portálon.
Miért lövi egymást a Hamász és Izrael, ha egyik se akar háborút? – kérdezi Tóth Gergely az Indexen május 6-i írásában.
A közel 700, Izraelre kilőtt palesztin rakétát a szerző következetesen bagatellizálja. Hangsúlyozza, hogy ezek – szerinte – házilag készülnek, az irányzásuk „pocsék”, sok közülük lakatlan területre esett, és az izraeli óvóhelyek hatásosak. Ennek köszönhetően „csak” négy izraeli halt meg. A tény ezzel szemben az, hogy Tel-Aviv körzetét nem házilagos rakéták érik el, az irányzásuk pedig az iráni műszaki és pénzügyi támogatás miatt egyre pontosabb. Ha a Vaskupola nem szedett le volna 240 rakétát, a károk beláthatatlanok lennének.
Óriási tűzijáték a semmiért – hangzik az egyik alcím. Miért lövik egymást, ha úgysem változik semmi? – egy másik. Mit hiányol a szerző, milyen változást?! Sorjáznak a cinikus, nyegle, az áldozatokat semmibe vevő, a terroristákat egyenlő félként bemutató mondatok:
„És miért éri meg (a Hamásznak), hogy néhány óra alatt elpazarol egy csomó rakétát? (…) Azonban ahogy teltek-múltak az évek, a Hamász hátrahagyta a felhőtlen ‘lövünk, aki elénk kerül’ ifjú terrorista éveket, és egyre államszerűbb, kompromisszumkeresőbb viselkedést mutatott. (…) Ha valamikor a Hamász ölébe pottyanna egy nukleáris robbanófej, akkor akár azt is bevethetné. (…) Egy jobban sikerült provokáció boríthatja a megszokott táncrendet.”
Hasonlóan érzékeny és kiegyensúlyozott Szily László május 1-i cikke a 444.hu-n. „Így még sosem alázták meg a trollkodó magyar diplomáciát” – örvendezik a címben. A „trollkodás” az jelenti számára, hogy a magyar diplomácia megvétózta az EU-államok közös nyilatkozatát, amelyben
„az Unió súlyos aggodalmát fejezi ki az izraeli politikai helyzet alakulása miatt, ami a kétállami megoldás megvalósíthatóságát fenyegeti, valamint aggódik a palesztin halálesetek miatt és elítéli az izraeliek éleslőszer-használatát”.
Szíjjártó Péter másnapi nyilatkozatában azzal indokolta a vétót, hogy „következetesen kiállunk amellett, hogy Izraellel szemben egy fair, tisztességes és kiegyensúlyozott nemzetközi álláspontra van szükség. Az ezzel ellentétes nyilatkozatok nem segítenek megoldani a közel-keleti válságot. Eddig sem és ezután sem járul hozzá Magyarország olyan nyilatkozatokhoz, amelyek inkább mélyítik, semmint megoldják a problémát”.
A 444 szerzője szerint Magyarország a vétóval a szinte teljes uniós konszenzust felrúgva hozta igen kellemetlen helyzetbe a saját politikai közösségét. Helyeslően „Szíjjártóék” kicselezésének nevezi, hogy a magyar vétó ellenére közös uniós álláspontként mutatták be a közvéleménynek az Izraelt felelősségre vonó nyilatkozatot.
Az Izraellel szemben egyoldalú követelményeket állító, a palesztinokat minden felelősség alól felmentő uniós többség nem a „saját” politikai közössége a magyar kormánynak, és ennek csak örülhetünk.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.