Az UNRoD, amely több, mint 6,7 millió dollár támogatást kapott az utolsó 2017-es jelentés alapján, minden évben öt-hét oldal terjedelmű, Izraelt elítélő jelentést küld az ENSZ közgyűlésének.
Az Egyesült Nemzeteket egy olyan megvalósíthatatlan ideálra mintázták, ami elkerülhetetlenül sikertelen lett. A szervezet békét és biztonságot ígér, de a szlogenek mögött egy szörnybürokrácia lappang.
Izrael államának rituálisan ismételt elítélése, valamint az UNESCO történelemhamísításai gyakran bekerülnek a hírekbe. De a szalagcímek korlátolt karakterszáma nem tudja visszaadni, hogy maga a bürokrácia hogyan hoz létre az ENSZ-en belül olyan szerveket, amelyek egyetlen célja, hogy
bűnlajstromot gyártsanak, amiket majd felhasználhatnak a következő elítélő nyilatkozatkor.
A szürke bécsi Duna partján emelkedik az ENSZ európai központja. A kopott betonkomplexum látogatói bejárata melletti teret Muhammad Aszadról nevezték el, aki Leopold Weiss néven született 1900-ban az Osztrák-Magyar Monarchiában, majd felnőttként áttért az iszlámra.
A teret a „kulturális párbeszéd” jegyében nevezték el 2008-ban a zsidó születésű iszlám tudósról, aki a cionizmust a gyarmatosítás egy formájának tekintette, és úgy gondolta, nincs legitimitása egy önálló zsidó államnak.
A névválasztás pontosan tükrözi azt a szellemet, ami az Egyesült Nemzetekben uralkodik.
Ha a látogató betévedne az épületegyüttesbe, az egyik ablaktalan folyosón megtalálná az ENSZ következő kiegészítő szervének irodáját: „Az Egyesült Nemzetek nyilvántartása a megszállt palesztin területeken épített fal által okozott károkról (The United Nations Register of Damage Caused by the Construction of the Wall in the Occupied Palestinian Territory (UNRoD).)
A testületet 2007-ben hozta létre az ENSZ közgyűlése, mintegy mintapéldájaként a szervezet Izraellel szembeni elfogultságának. Létrehozását az Európai Unió minden országa megszavazta.
A nemzetközi szervezetek által sokat ostorozott izraeli falat az úgynevezett „zöld vonal” mentén húzták fel Ciszjordánia és Izrael határán. A fal a 2000-es évek elején a második intifáda merényletei hatására épült fel, hogy megvédje az izraeli lakosságot a terrortól.
Megépítését követően az öngyilkos merényletek abbamaradtak.
Az izraeli kormány több millió dollárt költött arra, hogy kártérítést fizessen a palesztin lakosoknak, akik kárt szenvedtek a fal miatt. Annak ellenére, hogy a betonkerítés biztonsági okokból épült, az „anticionista” aktivisták apartheid-jelképnek titulálták. Ezt Arafat szókincséből kölcsönözték, aki még a felépülés előtt lefasisztázta a kerítést.
2004 júliusában a Hágai Nemzetközi Bíróság tanácsadói véleményben kijelentette, hogy az építmény illegális, és azonnal le kell bontani. Izrael akkori ENSZ-nagykövete, Dan Gillerman így nyilatkozott a döntést követően:
„sötét nap ez a Nemzetközi Bíróság és nemzetközi jogrendszer számára.”
A fal felépült, és az arab nemzetek más taktikát vetettek be. Hogy hangsúlyozzák Izrael „megszálló” státuszát, nyilvántartás létrehozását kezdeményezték, amely az izraeli bűnöket papírra veti, hogy pénzt követelhessen értük. Az ENSZ közgyűlésén Irak nyújtotta be a tervezetet az UNRoD felállításáról. A szervezet élére egy Vlagyimir Gorjajev nevű orosz férfit neveztek ki, aki már a Szovjetunió felbomlása előtt is a külügyben dolgozott.
A testület kapott szakértőket, irodát Bécsben, pénzt, hogy a szakértők megtekinthessék a falat, és pénzt, hogy legyen papír megírni a szakértői véleményt. A szerv szinte kizárólag panaszok kezelésével foglalkozik, amelyből 2017-ig 62 ezer érkezett. Ezen kívül saját szabályzatukban, ami 2009-ben született, tevékenységük részeként nevezik meg az ENSZ dolgozóinak „oktatását és felvilágosítását.”
Az izraeli külügy akkori szóvivője, Arye Mekel 2007-ben úgy nyilatkozott a Reutersnek, hogy a szervnek semmilyen valódi jogosultsága nincsen, és csak az arabok automatikus többsége miatt hozták létre. A szervezet, amely több, mint 6,7 millió dollár támogatást kapott az utolsó 2017-es jelentés alapján, minden évben öt-hét oldal terjedelmű jelentéseket küld az ENSZ közgyűlésnek.
A támogatás önkéntes, és jó tudni, hogy többek között az Európai Bizottság is adományozott egy összeget.
A szerv még fizetetlen gyakornoki programot is ajánl bécsi irodájába a Duna partjára. A gyakornokoknak titoktartási megállapodást is vállalniuk kell, és semmit nem hozhatnak nyilvánosságra, csak azt, amit az UNRoD hivatalosan kiad.
A szerv része a hatalmas ENSZ-bürokráciának, és egyben jelképe annak az intézményen belüli törekvésnek,
mellyel Izraelt elítélő határozatokkal, jelentésekkel próbálják eltemetni.
Hol vannak a külön bizottságok a késes merénylők izraeli áldozatainak? Létezik-e szervezete a Gáza határán rakéták árnyékában élőknek? Hiába keresi bárki ezeket az ENSZ központok bármelyikében. A világszervezet annak lett az eszköze, amitől az angol és amerikai liberális gondolkodók annyira féltek: a tömegnek.