Ismét fellángoltak a harcok, Tripolit is rakétatámadás érte. Az országban másfél millió menekült is lehet, egy szakértő szerint a többség akár Európa felé is veheti az irányt.
A legrosszabb forgatókönyv valósult meg Líbiában, állóháború alakult ki az egységkormány és Halífa Haftar tábornok erői között – mondta Marsai Viktor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán.
A szakértő elmondta, egyelőre kiegyenlítettnek tűnnek az erőviszonyok, ugyanakkor egyre durvább eszközökhöz nyúlnak a harcoló felek. Hozzátette, erre utal, hogy mostanra lakott területeket bombáznak: rakétatámadás érte Tripolit, a fővárost.
A harcok több szempontból is súlyosan érinthetik a migrációs helyzetet.
Az ezt kezelő líbiai szervek jelenleg mással vannak elfoglalva, és becslések szerint akár másfél millió menekült is lehet az országban. „Egy részük valószínűleg inkább hazatér, de a többség Európa felé veheti az irányt” – állította az adjunktus.
Korábban a líbiai miniszterelnök is arra figyelmeztetett: a hazájában kialakult súlyos konfliktushelyzet ahhoz vezethet, hogy hamarosan 800 ezer migráns indulhat el Líbiából Olaszország, illetve Európa irányába.
Szerdán a Tripoliban dúló harcok azonnali beszüntetésére szólított fel Ghassan Salamé, az ENSZ líbiai különmegbízottja.
Salamé a líbiai főváros mintegy 3 millió lakosára hivatkozva követelte a Twitteren a harcok azonnali beszüntetését, miután kedd éjjel Tripoli két részét is rakétatámadás érte, amelyben a Líbia al-Ahrár nevű televíziónak nyilatkozó kerületi vezető szerint legalább négyen – köztük két nő – meghaltak, további huszonhárman pedig megsebesültek.
Fájez esz-Szarrádzs, a líbiai egységkormány vezetője szerdán az ország keleti és déli felét ellenőrzése alatt tartó Halífa Haftar tábornok katonáit tette felelőssé a támadásért. A tábornok vezette „Líbiai Nemzeti Hadsereg” (LNH) tagadta, hogy köze lenne a támadásokhoz, és azokért a Tripolit uralmuk alatt tartó „terrorista milíciákat” tette felelőssé.
Kedden a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze, Fatou Bensouda is felszólította a líbiai fegyveres csoportokat, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi humanitárius jog szabályait.
Líbia külvárosaiban már két hete ismét dúlnak a milíciák közti harcok.
Korábban a líbiai rendezést célzó párbeszéd akadályozásával vádolta a katari külügyminiszter Halífa Haftar tábornokot keddi mikroblog-bejegyzésében.
„Haftar milíciái az elsőszámú akadályai a líbiai párbeszédet célzó nemzetközi erőfeszítéseknek” — áll a bejegyzésben, amely felszólítja a feleket arra is, hogy mindenekelőtt a líbiai nép érdekeit tartsák szem előtt.
Mohammad bin Abdul Rahman ász-Száni külügyminisztert a La Repubblica című olasz napilap is idézi: a miniszter óva intette a világ kormányait attól, hogy fegyvereket adjanak el Haftarnak.
Száni Szaúd-Arábiát, az Egyesült Arab Emírségeket és Egyiptomot nevezte meg; ezek az országok egyébként 2017-ben Katar ellen is bojkottot hirdettek, megszakítva Dohával a diplomáciai és a kereskedelmi kapcsolatot. Száni egyúttal hozzátette, hogy a tábornok vezette milíciáknak azonnal vissza kell vonulniuk a két héttel ezelőtt indított offenzíva során elfoglalt területekről.
Haftar április elején offenzívát indított a nemzetközileg elismert líbiai egységkormány székhelye, Tripoli ellen. A tábornok ezt azzal indokolta, hogy meg kell tisztítani az országot az egységkormány által szerinte hallgatólagosan támogatott terroristáktól és zsoldosoktól, ellenfelei szerint azonban Haftar igazi célja az egész országra kiterjedő katonai diktatúra bevezetése.
A hadműveleteknek eddig legalább 120 halottjuk és 560 sebesültjük van, és ezrek kényszerültek menekülésre a fővárosból.
Moammer Kadhafi diktátor 2011-es megbuktatása és meggyilkolása után Líbia totális káoszba süllyedt, és területének jelentős részét egymással vetélkedő milíciák igyekeztek ellenőrzésük alá vonni. Az ország nyugati részét Tripoli székhellyel az ENSZ bábáskodásával létrehozott nemzeti egységkormány irányítja, míg keleten és délen a tobruki vezetéshez hűséges Halífa Haftar tábornok gyakorolja a hatalmat.
Az évek óta tartó válság szereplői igyekeznek támogatókat találni a térség kormányai között: elemzők Kairót és Abu-Dzabit tartják Haftar fő támogatóinak, míg a kelet-líbiai hatóságok azzal vádolják Dohát, hogy a nyugat-líbiai térségben bujkáló iszlamistákat segíti.