Zsidóügyi kisokos az amerikai elnökválasztáshoz

Ki mit gondol Izraelről és a zsidóságról a lehetséges Trump-kihívók közül? Ezt szemlézzük most a JTA alapján.

A  zsidó hírügynökség cikke alfabetikus sorrend szerint sorolja fel a demokrata aspiránsokat a 2020-as választások apropóján.

Cory Booker

Fotó: MTI/EPA/C. J. Gunther

Aki több éve barátjának tudhatja Amerika „celeb-rabbiját”, a nagyon aktív és népszerű Shmuley Boteachot, arra nehéz azt mondani, hogy hendikeppel indulna a választáson. New Jersey szenátora politikai értelemben fiatal, de tapasztalt politikus. Idén lesz 50 éves, először Newark polgármestereként vált országosan ismertté.

Az afroamerikai képviselő sokakat meglepett azzal, hogy 2012-ben élesen szembeszállt Obama elnökkel, mikor kampányában támadta republikánus kihívóját, Mitt Romney-t. Booker más alkalommal is felszólalt a republikánusok démonizálása ellen.

A Stanford Egyetemen végzett, ahol kezdetben nagy jövőt jósoltak neki, mint profi futballista. Habár ez nem jött össze, mozgékonyságával azért így is többször belopta magát a hírek közé: egy kutyát a fagyos vízből, egy nőt pedig a tűzből sikerült kimentenie. A vegán étrenden élő Booker talán a nagypolitikában is képes lesz frissen és üdítően hatni.

A zsidó szavazók szimpatikus jelöltnek tarthatják, még a Tóra egy példánya is ott lapul irodai fiókjában.

Igaz, a baptista jelölt azért egy Koránt és Újszövetséget is tart magánál. Sőt, a hinduk legszentebb könyvét, a Bhagavad Gitát is.

Pete Buttigieg

Fotó: CNN

Egy másik polgármester, Pete Buttigieg neve nem sokat mondhat első hallásra. Azonban, ha saját honlapjának önmeghatározását vesszük alapul, rögtön kiderül, hogy nem mindennapi jelöltről van szó. A 37 éves demokrata az ezredfordulós generáció tagja, az afganisztáni háború veteránja, és férjezett.

Igen, Buttigiegről nemcsak az Indiana állambéli South Bend városának újraélesztőjeként emlékezik meg a JTA, de azt is kiemeli, hogy a konzervatívabbnak tartott Indianában ő egy olyan

büszkén és vállaltan melegházasságban élő férfi, akinek személyes elszántsága és hitvallása a szabadságról szorosan összefügg politikai ambíciójával.

Amikor tavaly Izraelben járt, éppen rakétákat lövöldöztek Szíria felől a zsidó államra. A képviselőt meglepte, mennyire hétköznapian kezelték mindezt a helyiek. Szerinte ma Amerika politikai térképét mind a bal, mind a jobb oldalon megosztja Izrael támogatásának kérdése.

„Pedig ez egyáltalán nem szabad, hogy így legyen. Ott a helyszínen járva éreztem, hogy az ország és az emberek biztonságát nem a politikai oldalak eltérő szimpátiája alapján kellene megítélni”

— fogalmazott Buttigieg.

Kirsten Gillibrand

Fotó: MTI/EPA/Peter Foley

„Nyíljanak ezrével a virágok!” — ezt mondta a Demokrata párt egyik vezetője, Chuck Schumer, amikor újságírók kollégájáról, Kirsten Gillibrandról és annak elnökjelölti esélyeiről faggatták. „Nagyon szorosan együttműködünk, de most nem kívánom az elnökesélyesek politikai játékát felkavarni” — tette hozzá Schumer, sejtetve, hogy sem ő, sem pedig a pártja nem gondolkodik komolyan Gillibrandról.

Pedig egy másik prominens amerikai szenátor pár éve még azt nyilatkozta róla, hogy sosem szabad leírni őt — bármikor, bármire képes lehet. Al D’Amato, aki a republikánusok színeiben képviselte New York államát, asszisztensként alkalmazta Kirsten Gillibrandot, aki az előbbi visszavonulása után, 2006-ban maga is képviselő lett a szenátusban. Azóta a Demokrata párt sikeres női politikusgenerációjának tagjává érett.

A korábbi sztárügyvéd, 52 éves szenátor karrierjét a női egyenjogúsággal kapcsolatos ügyekre építette, ami komoly előnyt jelenthet. Azonban, ahogy ezt a JTA beszámolójában is felróják neki,

az elmúlt évtizedben átpozicionálta magát, és egy sor olyan ügyet támogatott — a laza fegyvertartási szabályoktól az illegális bevándorlók elleni szigorig–, melyek nagyon rosszul vehetik ki magukat a kampányban.

Több zsidó politikussal van korrekt munkakapcsolata, azonban az Izrael ellen létrehívott BDS nevű bojkott mozgalom ügyében voltak megingásai: egyszer ellenezte, egyszer pedig támogatta a törvénytervezetet, amely bírságot szabhat ki a zsidó államot gazdaságilag bojkottáló államokra.

Kamala Harris

Fotó: Heavy

Kalifornia egykori főügyészének — aki szenátorként dolgozik 2016 óta — férje zsidó. Ettől persze még nem biztos, hogy mindenki számára kedves tervekkel készül. Azonban elég meggyőzőnek tűnik az Izrael melletti kiállása: egyértelműen BDS-ellenes, és 2017-ben kikelt a szintén demokrata Obama elnök ellen, amikor egy izraeli telepeseket elmarasztaló ENSZ-határozatot támogatott.

Harris több alkalommal is fontosnak tartotta, hogy megjelenjen az AIPAC nevű — vezető Izrael-barát lobbiszervezet — rendezvényein, ahol maga is a kétállami megoldás mellett kardoskodott. Azonban minden alkalommal amellett érvelt, hogy ez elsősorban az izraeliek és a palesztinok ügye, nekik kell erről határozniuk, nem pedig más hatalmaknak. A képviselő évek óta — már San Franciscó-i városi ügyészként is — élharcosa volt a gyűlöletbeszéd elleni törvényi fellépésnek, amivel Kaliforniában sok civil szervezet támogatását is elnyerte.

A szavakra tehát különösen érzékeny Harris tavalyi izraeli látogatása után mondta a következőket:

„A Legfelsőbb Bíróság épülete, akárcsak Izrael, gyönyörű otthona a demokráciának és az igazságnak. Mindez abban a régióban, ahol a szélsőségesség és az autoriter hajlamok túl gyakran formálják a kormányokat”.

John Hickenlooper

Fotó: 2020 Frontrunner

Colorado állam korábbi kormányzója, és denveri polgármester. A 67 éves Hickenlooper földrajztudós képzettségű. Talán mint a földtan ismerője, tudhatta, hogy ha egy jiddis szót kell a kampányában használnia, akkor az a landsman kell, hogy legyen. Amikor versenybe szállt Colorado kormányzói tisztségéért (és kortesbeszédeibe idézte a magára mondott kifejezést), úgy értelmezte azt, hogy ő olyasvalaki, aki tesz a közösségért, a földijeiért.

Hickenlooper egy sok évvel ezelőtti első izraeli látogatásának hatására kezdett el egyre többet foglalkozni a zsidó országgal. Azóta számos alkalommal szervezett vállalkozói találkozókat az általa vezetett állam és Izrael között. Elsősorban mezőgazdasággal és földműveléssel kapcsolatos ügyletekhez próbált segítő kezet nyújtani.

A politikus nagy barátja, egy ismert republikánus donor, Larry Mizel személye is alátámasztani látszik, hogy a képviselő nem rest a pártok közötti kooperációra, amikor Izraelről van szó. 

Habár a politikus nem tartozik a főbb esélyesek közé, a JTA hosszasan ismerteti, mennyire elkötelezett barátja a zsidó közösségeknek és magának Izraelnek is. Felidézik, hogy látogatását a Jad Vasembe „a legkülönlegesebb múzeumi látogatásának” nevezte, és hogy a vállalkozóbarát légkör és a számtalan kereskedelmi lehetőség mindig is nagyon inspirálta. Az, hogy Izrael mennyire respektálja a demokraták jelöltjét, talán abban is mérhető, hogy Netanjahu több alkalommal is találkozott vele. Sőt, a jól értesültek egy hosszúra nyúlt közös vacsoráról is tudni vélnek.

Amy Klobuchar

Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds

Minnesota felől eddig nem sok jót jelenthetett a zsidó média, amikor azt vizsgálta, hogy vajon ki, mit gondol a Izraelről.

Az állam újonc képviselője, Ilhan Omar zsidóellenes kijelentései után örömteli kötelezettség beszámolni arról, hogy a közép-nyugati államnak van egy, a botrányhősnél jóval szimpatikusabb demokrata jelöltje. Amy Klobuchar is elnök szeretne lenni 2020-ban, bár erre most még nem sok esély mutatkozik.

Amíg a New York-i szenátor, Kirsten Gillibrand ingadozott a BDS-szabályozás kapcsán, Klobuchar egyértelműen a törvény elfogadása mellett voksolt, mindezzel erős üzenetet küldve zsidó szavazóinak. Bár utóbbiból Minnesotában igazán nincs sok — alig 50 ezer — , de döntésével így is kiváltotta Izrael miniszterelnökének szimpátiáját is.

Az 58 éves képviselő egyébként korábbi ügyvédi pályáját cserélte a hivatásos politikára, és szokatlan módon remek viszonyt ápol republikánus kollégáival, akikekkel értékek és elvek mentén szavaz, nem pedig a pártokat elválasztó törésvonalakat követve.

A képviselő 2005-ben járt először Izraelben, amikor kezdő politikusként még Ariel Saron miniszterelnökkel is találkozott. Klobuchar Amerika jelenlegi „first lady”-jéhez hasonlóan szlovéni felmenőkkel bír, ám kérdéses, hogy az iskolák biztonságának erősítéséről, vagy az energiatakarékosság támogatása iránti elkötelezettségéről ismert politikusnak szintén sikerül-e feljutnia az amerikai politikai élet csúcsaira.

Bernie Sanders

Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds

Egyelőre biztosnak látszik, hogy jelenleg Sanders az egyetlen zsidó származású, Demokrata párt színeiben induló kihívója Trumpnak. Az más kérdés, hogy ha csak ez alapján kellene választani Amerikában, akkor valószínűleg ma több zsidó voksolna a republikánusok elnökére, mintsem az ellen oldal jelöltjére.

Sanders alighanem a legismertebb politikus ma pártján belül, főleg Amerikán kívül. Ország-világ emlékezhet arra, hogy az előző kampányban alulmaradt az akkor még kormányzó párt előválasztási versenyében. Radikális szocialista nézeteivel már akkor is sokakat maga ellen hergelt a kapitalizmus hazájában. Hiába volt a fiatalok legnépszerűbb jelöltje, pártja Hillary Clintont küldte Trump ellen a választások párharcába.

Sanders akkor volt 75 éves. Energiája sokakat inspirált, de ma egyre többen vélik azt a pártban, hogy talán mások is tudják képviselni azt a progressziót, amivel a szenátor kiemelkedett négy évvel ezelőtt. Ingyenes felsőoktatási és általános, alanyi jogon járó egészségügyi javaslatai méltán tették saját maga által is vállaltan szocialista jelöltté.

Clinton önmarcangoló, a sikertelen választásokra is visszatekintő könyvében egyenesen azzal vádolja Sanderst, hogy az nem volt kellőképpen lojális a demokratákhoz, mert programjaival szélsőségesen baloldali nézeteket vallott.

Sanders viszonya felemás Izraelhez. Fiatal éveiben, amikor sokat foglalkozott kisebbségi jogokkal, meghatározó élményt szerzett kibucokban eltöltött hosszabb hónapjai alatt. Bár nyilvánosan sokáig kerülte, hogy foglalkozzon származásával, mostani kampánykezdetét Brooklynhoz kötötte — részletesen kifejtve szavazóinak, mit jelentett munkás, zsidó családban felnőnie.

A képviselő korábban sokszor bírálta Izraelt, főleg annak telepesekhez kapcsolódó politikája és a gázai állapotok miatt. A kétállami megoldás híve, élesen felszólalt a BDS-ellen, azonban ettől függetlenül a napi politikában minden további nélkül együttműködik a bojkottot támogató demokrata kollégáival.

Howard Schultz

Fotó: CNBC

Ugyancsak egy brooklyni zsidó munkáscsaládból jön a Demokrata párttal ősidők óta szimpatizáló, azonban „sandersi értelemben” épp ellentétes irányba indult multimilliomos, Howard Schultz.

A Starbucks alapító tulajdonosa is eljátszott a gondolattal, milyen is lenne Amerika elnökévé válni. Bár még nem hivatalos az ambíciója, sejtethető, hogy független jelöltként indulna.

A világhírű kávézócég vezetőjének politikai nézeteit egyelőre még nem ismerni, de feltételezések szerint hamarosan hivatalosan is bejelentheti indulását. Mindenesetre balról és jobbról is érték már támadások pusztán azért, mert nyilvánosan is pedzegette esetleges elnöki ambícióit. Maga Elizabeth Warren, a Demokrata párt egyik népszerű — ugyancsak elnökségre pályázó — üdvöskéje kifejezetten azzal vádolta Schultzot, hogy pénzével akarja megvásárolni az elnöki posztot, ezzel rontva mások esélyét.

Az üzletember kritikus megjegyzések terén edzett lehet, mert vállalatát sokszor kellett védenie már, nem kevés esetben kisebbségi vagy éppen palesztin jogvédők támadásai miatt. Ilyen volt az a pár évvel ezelőtti — azóta bizonyítottan álhírnek bizonyult — eset is, amely szerint a Starbucks támogatta az izraeli hadsereget, sőt, magát a kormányt is.

Erre morális indoka éppenséggel lehetett is volna, mert korábban több alkalommal is járt Izraelben, sőt, kifejezetten jó viszonyt ápol ortodox rabbikkal — áll a JTA profilcikkében.

Elizabeth Warren

Fotó: Wikimedia Commons

A Harvard egykori jogászprofesszora rendkívüli ismertségnek örvend hazájában. Obama elnök nagy kedveltje volt, régi és stabil liberális demokrata élharcosnak számít. Vezetője volt a fogyasztóvédelmi főfelügyelőségnek, amely eredményes és szisztematikus munkájával elismertséget szerzett Elizabeth Warrennek.

A hagyományosan angolszász Massachusetts képviselője hasonlít popularizmusában Bernie Sandershez.

Ő is az egyenlőbb bérezési szerkezet és az igazságosabb politikai, valamint etnikai társadalomépítés nagy szószólója. Tavaly ő volt az első ismertebb demokrata politikus, aki hivatalosan is bejelentette indulását az elnökválasztásokon, ami szintén jól mutatja erős ambícióját. Meglehetősen nagy támogatottságot élvez a liberális J-Street mozgalomnál, ennek megfelelően persze kellőképpen kritikus is Izraellel szemben.

Elsősorban a gázai helyzetet, az ott élő palesztin emberek életkörülményeit és a velük szemben eljáró izraeli hadsereg bánásmódját emelte ki többször is bírálataiban.

Ezzel együtt Warren többször is elítélte a BDS-t, és maga is támogatta azt a törvényjavaslatot, amely a zsidó állam védelmi költségeinek — főleg a Vaskupolának — biztosított forrást. Warren pozitívan nyilatkozott izraeli látogatása után, és számos zsidó vonatkozású esemény helyszínén meg szokott jelenni. Elkötelezettségét a zsidó nép iránt nem lehet megkérdőjelezni, annál inkább éles kritikáját az ország jelenlegi vezetésével szemben.

Joe Biden

Fotó: Wikimedia Commons

Amerika szürke eminenciása volt Obama elnöksége alatt, amikor is alelnökként szolgálta hazáját.

Delaware szenátoraként évtizedekig képviselte választópolgárait; kisemberekért dolgozó politikusként a republikánusok is mindvégig szimpatizáltak vele.

A nagy egészségügyi reformer 2008-ban Obama mellett alelnök lett. Munkáját tisztességgel, korrektül, mindvégig Izrael barátjaként végezte — írja róla a JTA.

2016-ban — többek között családi tragédiák miatt — nem akart beszállni az elnöki posztért folytatott versenybe, most azonban, 76 évesen sokan bátorítják rá. Ő maga az utóbbi időkben — mint általában — igyekezett a háttérben maradni, dacára az indulásáról szóló pletykáknak. Legutóbbi hírek szerint jelenleg szakértőkkel egyeztet a jövőjéről, és valószínűleg még ebben a hónapban megteheti hivatalos bejelentését.

Lehetséges ringbeszállása múlhat a nevével kapcsolatos legújabb botrányokon is: ugyanis Bident két nő is szexuális zaklatással vádolja.