Putyint nem lepte meg a Mueller-jelentés. Az orosz elnök Szentpéterváron, az V. Nemzetközi Északi-sarkvidékki Fórumon azt mondta: előre látható volt Robert Mueller amerikai különleges ügyész vizsgálatának eredménye, hogy a jelentés nem állapít meg összejátszást Moszkva és Trump kampánystábja között a 2016-os elnökválasztáson.
„A kezdetektől fogva azt mondtuk, hogy Mueller úrnak ez a hírhedt bizottsága semmit sem fog találni, mert ezt nálunk jobban senki sem tudja. Oroszország, először is, semmilyen amerikai választásba nem avatkozott be. Másodszor pedig semmilyen, Mueller úr által keresett összeesküvés nem volt Trump és Oroszország között”
— hangoztatta.
Mint mondta, Trumpot nem ismerte a megválasztása előtt, és az ezzel ellentétes állítás amerikai belső fogyasztásra szánt, az amerikai belpolitikai küzdelemben felhasznált „lázálom”. Szavai szerint előre lehetett tudni, hogy a bizottsági vizsgálat azzal zárul majd, hogy „a vajúdó hegy egeret szül”.
Az orosz elnök úgy vélekedett, hogy az amerikai belpolitikai feszültség ettől függetlenül nem csillapodott, és az amerikai politikai rendszer válságba került, mert egyes csoportok nem kívánják elfogadni az amerikai nép választását. Meglátása szerint jó lehetőségek vannak az orosz-amerikai együttműködésre, egyebek között a terrorelhárítás, a járványok elleni harc, a környezetvédelem és a leszerelés terén, de ezeket csak akkor lehet majd valóra váltani, ha sikerül megoldást találni az amerikai belpolitikai problémákra.
Mint mondta, Moszkva tisztelettel viszonyul az amerikai nép választásához, és kész bárkivel együttműködni, akit 2020-ban elnökké választanak.
Az orosz vezető kijelentette, hogy nem lát különösebb katonai feszültséget az északi sarkvidéken, noha a NATO nagyszabású hadgyakorlatokat tart a térségben, miközben Oroszország csak keleten, a szövetség felelősségi körén kívül rendez ilyeneket. Ismételten kifejezte Moszkva hajlandóságát arra, hogy az orosz katonai gépek bekapcsolt transzponderrel repüljenek a Balti-tenger fölött, ahogy azt 2016-ban Finnország kezdeményezte. Nehezményezte, hogy a NATO nem hajlandó erre.
Putyin a fórumon befektetőket invitált az éghajlatváltozás következtében megnyíló északi hajózási útvonal végkikötői, Murmanszk és Petropavlovszk-Kamcsatszkij infrastruktúrájának kiépítésére. Rámutatott, hogy az áruforgalom ebben az irányban a tervek szerint a tavalyi 20 millióról 2025-re 80 millió tonnára nő majd meg.
Azt ígérte, hogy Oroszország 2035-re 13 nehézjégtörővel rendelkezik majd, amelyből kilenc nukleáris meghajtású lesz.
Közölte, hogy Oroszország idén tervet fog elfogadni északi sarkvidéki területeinek és városainak 2035-ig szóló, átfogó fejlesztésére. Mint mondta, az orosz beruházások több mint 10 százaléka már ma is ebbe a régióba irányul, és ez a részarány a jövőben tovább növekszik, amihez az állam támogatást nyújt majd.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a fórumon kifejezte Oroszország készségét arra, hogy támogatást nyújtson minden, az északi hajózási útvonalon haladó járműnek. Azt hangoztatta, hogy Oroszország a térségben saját biztonságát kívánja szavatolni, és senkit sem fenyeget.
Sürgette az északi sarkvidéki országok 2014-ben befagyasztott katonapolitikai párbeszédének felújítását — első lépésként szakértői szinten –, s kifejezte meggyőződését, hogy minden, a régióval kapcsolatos kérdést kizárólag tárgyalásos úton lehet rendezni. Megismételte, hogy Oroszország mint a legnagyobb kiterjedésű sarkvidéki övezettel rendelkező ország a térséget a béke, a konstruktív együttműködés és a jó szomszédság területének tekinti.