Zsidó showman lehet Ukrajna következő elnöke

Jelen állás szerint hamarosan egy nagyon laza zsidó showman lesz Ukrajna államfője Volodimir Zelenszkij személyében. A színész-producer az elnökválasztás első fordulójában közel kétszer annyi szavazatot gyűjtött be, mint a regnáló Petro Porosenko. A közhangulat azonban egyáltalán nem oldott a súlyos egzisztenciális fenyegetésekkel szembenéző Ukrajnában.

„A nép nekem mindenek előtt van. Fontosabb, mint a politikai tevékenység, az ambícióim. Az ukrán nép mindenek fölött” — ennyit tudott motyogni, azt is oroszul Volodimir Zelenszkij, amikor kiderült, hogy a vártnál többen szavaztak rá az ukrajnai elnökválasztás március 31-i, első fordulójában, sőt lényegében tarolt.

Ehhez az általában elsősorban populistáktól hallott elképzeléshez (ők mindig a népre hivatkozva rúgják fel a demokratikus szabályokat) annyit azért hozzá tudott tenni ukránul szexi rekedtes hangján (ami alighanem sok szavazatot hozott neki a konyhára), hogy nagyon köszöni mindenkinek, és hogy sok exit poll van, de csak egy nyertes.

A showman lett a nyertes, és nemcsak az exit pollok, hanem a végleges eredmény alapján is. Az ő harminc százalékához képest Petro Porosenko hivatalban lévő elnök 16 százalékot tudott csak összehozni, de legalább megverte a sokáig a legnagyobb esélyesnek számító Julija Timosenko volt kormányfőt, aki így kiesett a további versenyből. Az április 21-i, második fordulóban Zelenszkij és Porosenko közül kerül ki a következő ukrán elnök.

Harc a korrupció ellen

Zelenszkij kampánycsapata a végeredmény tudatában azonnal összedobott egy nagyon trendi videót. Az elnökjelölt a márkás ingeket és pulóvereket kifogástalan szabású öltönyre váltotta, és pajkosan mosolyogva ugyan, de óriási fölénye tudatában adott ultimátumot Porosenkónak: álljon ki vele nyilvános vitára, ráadásul a kijevi olimpiai stadionban. Az újraválasztásáért küzdő elnök elfogadta a kihívást, már alá is vetette például magát egy drogtesztnek.

Zelenszkij további hangzatos követeléseinek viszont Porosenko aligha tesz eleget.

A színész ugyanis azt követeli, hogy az elnök hozza nyilvánosságra offshore cégeinek a listáját, aztán azokat a bankokat, ahol a cégek a számláikat vezetik, sőt az elmúlt öt év mérlegeit.

Más, a korrupció elleni harcba jól illeszkedő ötletei is vannak a hirtelen hiperaktívvá vált jelöltnek, például: nemzetközi szakértők felkérésével alakuljon meg végre a korrupcióellenes hivatal, és kerüljön át ide a gazdasági visszaélések vizsgálata az SZBU biztonsági szolgálattól és a rendőrségtől.

Zelenszkijt és más indulókat ábrázoló kartonfigurák Kijevben (fotó: MTI/A)

Zelenszkij ezzel jó érzékkel rátapintott Porosenko gyenge pontjára: elnöksége öt éve alatt ugyanis finoman fogalmazva ellentmondásosak az eredményei, már ami a korrupció leküzdését illeti.

Az már önmagában nagy show, hogy a színész kiállna nyilvános vitára, a kampány során ugyanis se nagygyűlést nem tartott, se interjút nem adott. A rossz nyelvek szerint az általa alakított Vaszil Holoborogyko, a történelemtanárból lett elnök kampányolt helyette. Zelenszkij ezzel a szereppel robbant be igazán több mint három éve a köztudatba.

A nép szolgája című televíziós sorozatban a főszereplő Holoborogyko kiborul a korrupció miatt, a kirohanását felveszik videóra, ami kikerül az internetre, és végül a tanár az elnöki székben találja magát. A rettenthetetlen pedagógus felveszi a harcot a nagyhatalmú oligarchákkal és a harmadik évadra felvirágoztatja Ukrajnát, de csak miután az ország darabokra esik szét, majd újraegyesül.

Támogatta a Majdan-forradalmat

A még viszonylag fiatal (41 éves) showman, aki állítólag az életben is rendkívül vicces, kedves és cool, mondani sem kell, hogy kiválóan érti a médiát, az internetet, a videók világát. A kampánya is szinte kizárólag a közösségi médiában zajlott. Ez és a megjelenése természetesen a fiatalokra gyakorolt elsősorban nagy hatást, főleg ők szavaztak rá. (A nyugat-ukrajnai nagyvárosokban, de keleten is, sok az európai beállítottságú fiatal.)

A színész-producer egyébként Krivij Rih-i származású, vagyis Ukrajna délkeleti részéből származik, ahol többet használják az oroszt, mint az ukrán nyelvet (ettől még nem orosz nemzetiségűek, mert arrafelé nem feltétlenül „nyelvében él a nemzet”).

Édesapja zsidó származású egyetemi tanár, de a jelek szerint nem fontosak neki a gyökerei. Amikor például Zelenszkij 16 éves lett, lehetősége nyílt arra, hogy ösztöndíjjal Izraelben tanuljon, de apja állítólag kijelentette, hogy „csak a holttestén keresztül”.

Ukraine’s presidential frontrunner: Who is Volodymyr Zelensky? | DW News

An unlikely contender has a strong chance of becoming the country’s next president. Volodmymyr Zelensky is leading at the ballot box. Zelensky comes to the c…

Zelenszkij a középiskola után (ahol sportolt, gitározott, táncolt és jófejkedett) elvégezte a jogot, de soha nem praktizált ezen a pályán, inkább a színészet érdekelte. Lassan kialakult körülötte egy csapat, aztán a Kvartal 95 Stúdió produkciós iroda, amellyel humoros televíziós vetélkedőkön vettek részt, aztán a műsorukkal, koncertjeikkel végighaknizták az egykori Szovjetunió tagországait (ahol a mai napig sokan beszélnek oroszul).

Egy ideig Moszkvában élt. 2003-ban hívta meg a csapatát az 1+1 ukrán televíziós csatorna, amely Ihor Kolomojszkij zsidó származású oligarcha tulajdonában van.

Zelenszkij főzőműsort vezetett, majd egy politikai kabarét indított, amely lekörözte az összes többi humoros műsort az ukrán médiában. Több filmben is szerepelt, majd jött a már említett A nép szolgája, ami érzékeny húrokat pendített meg az ukránok lelkében.

2013-14-ben támogatta az Euromajdan tüntetőit, fel is lépett előttük. Kiállt az ukrán hadsereg mellett, amikor elkezdődött a háború az oroszok által támogatott szeparatisták ellen Kelet-Ukrajnában. A katonák előtt is fellépett, és anyagilag is támogatta az önkéntes zászlóaljakat.

Fellépésein kifigurázta az orosz politikusokat, amiért az orosz csatornák levették a műsorról. Ő ennek ellenére nehezményezte, hogy a konfliktus miatt orosz művészeket nem engedtek fellépni Ukrajnában.

Ki áll mögötte?

A semmiféle politikai tapasztalattal nem rendelkező showman tavaly szilveszterkor találta bejelenteni az 1+1-en, hogy indul az elnökválasztáson, pont, amikor Porosenko tartotta volna az újévi beszédét más csatornákon. Az 1+1 a választásokig adta Zelenszkij műsorait, éppen most indult A nép szolgája harmadik évada.

Ezen a csatornán kezdték el sulykolni, hogy Zelenszkij lehet az új (ukrán) Ronald Reagan (mint emlékezetes: a néhai amerikai elnök színészként kezdte pályáját).

Sokan tudni vélik, hogy a háttérből valójában Kolomjszkij mozgatja a szálakat, aki köztudomásúan a legádázabb ellenfele Porosenkónak.

A csokoládégyárairól is ismert elnök egyébként maga is Ukrajna egyik leggazdagabb embere, sőt elnöksége alatt tovább gyarapította vagyonát.

A dnyepropetrovszki származású (a ma már Dnyiprónak nevezett város és környéke sok élvonalbeli politikust és vezetőt adott már Ukrajnának) Ihor Kolomojszkij Ukrajna egyik legbefolyásosabb embere, az ukrán zsidóság talán elsőszámú vezetője, a súlyos pénzügyi visszaélésekbe keveredett PrivatBank egykori tulajdonosa.

A csőd szélére került pénzintézetet néhány éve Porosenko vezényletével államosították, így mentették meg az ügyfeleket. Kolomojszkij is támogatta egyébként az ukrán hadsereg kelet-ukrajnai műveleteit, bár azt nem tudni, hogy főleg nem azért-e, mert komoly vállalkozásai vannak az ország oroszok által veszélyeztetett délkeleti részén.

Jó hír a kárpátaljai magyaroknak

A választásokhoz közeledve egyre többen vették készpénznek, hogy Zelenszkij oroszbarát, amit persze elsősorban Porosenko stábja igyekszik „tudatosítani” az ukránokban (ezt főleg arra alapozzák, hogy a színészt üzleti szálak kötik Oroszországhoz, állítólag szerződése van az orosz kultuszminisztériummal).

Zelenszkij persze tagadja, hogy Kolomojszkijnak vagy bármely más oligarchának a zsebében lenne. Egyik tanácsadója pedig az első forduló után próbálta megnyugtatni a közvéleményt és a nyugati partnereket azzal, hogy

ha a showmant megválasztják elnöknek, „külpolitikája száz százalékban Európa-párti” lesz.

Zelenszkij programjának más elemeiről nem lehet sokat tudni, legfeljebb annyit, hogy azt akarja: ne kriminalizálják azokat, akik nem ukránul beszélnek (ez jó hír a kárpátaljai magyaroknak), a nép szavát pedig annyira komolyan meg akarja hallgatni, hogy több témában népszavazást tervez (például a NATO- és EU-tagságról) és személyesen tárgyalna Putyinnal.

Itt hasznát veheti majd kiváló színészi képességeinek, bár az nem sok jót ígér, hogy kiszivárgott hírek szerint a kampány idején több diplomatával is tárgyalt zárt ajtók mögött és katasztrofálisan szerepelt, egyszerűen nem képes improvizálni, csak előre megírt szövegeket tud elmondani.

Mások viszont, főleg akik rá szavaztak, azt mondják: Porosenko politikája megosztó volt, mert elsősorban a nyugat-ukrajnai, nacionalistább lakosoknak kedvezett, Zelenszkij viszont egyesítő politikus lehet.

Erős államfőre lenne szükség

Annyi bizonyos, hogy nagy eredmény már maga az, hogy a háborús állapotok ellenére megtartották az elnökválasztást Ukrajnában, ráadásul választék bőven volt. Közel negyven jelölt szerepelt végül a listán (egy részük persze úgynevezett technikai jelölt volt, akit az esélyesebbek indítottak a választók megtévesztésére, a szavazatok „eltérítésére”).

Itt aztán végképp nem lehetett tudni, hogy ki lesz végül a befutó (a többi posztszovjet államban, például Oroszországban, ritkán lehet fogadást elveszíteni arról, hogy kit „választanak” meg végül).

Bármi legyen is az április 21-i második forduló eredménye, a helyzet súlyos kockázatokat rejt magában. Ha ugyanis Porosenko győz (aki nem tud igazán meggyőző eredményeket felmutatni nemcsak a korrupció, de a szegénység és elvándorlás elleni harcban sem), nehéz lesz elhitetnie, hogy nem csalással fordított, így utcára vonulhatnak az emberek. (A nemzetközi megfigyelők egyébként alapvetően rendben találták az első fordulót, bár több száz panasz érkezett.)

Demokrácia hibrid háború idején: elnökválasztás Ukrajnában

A voksolás tétje, hogy folytatódnak-e a reformok és az euroatlanti integráció, amelyekért nagy árat fizettek eddig az ukránok. Eperjesi Ildikó elemzése.

Ha viszont Zelenszkij nyer, egy teljesen tapasztalatlan „politikus” kerül az ország élére, akinek egyelőre sem a programja, sem a stábja nem egyértelmű, nyilvánvalóan nem ért sem a gazdasághoz, sem a külpolitikához.

Az orosz agresszió miatt pedig égetően fontos lenne, hogy egyrészt a nyugati szövetségesek számára elfogadható, vagy legalább komolyan vehető legyen a következő ukrán elnök, másrészt pedig erős államfőre lenne szükség.

Ehhez fontos lenne, hogy a második fordulóban magas legyen a részvételi arány, és az egyik jelölt jelentős fölénnyel nyerjen. Ősszel pedig parlamenti választások lesznek Ukrajnában, kérdés, hogy a megválasztott elnök pártja ott hogyan szerepel, nem lesz-e nagy ellentét az államfő és a Verhovna Rada között.

Egyébként maga Zelenszkij is elismerte, hogy az ukránok valójában Holoborogykót akarják megválasztani elnöknek. Ha így áll a dolog, lényegében borítékolni lehet, hogy ha a showman lesz a következő államfő, akkor nagy lesz a csalódás az első ránézésre brahinak tűnő, de valójában jól átgondolt elnökválasztási médiahack miatt, és az nem lesz javára sem Ukrajnának, sem a zsidóságnak.