Koszorúzást és emlékestet szerveznek az egyetlen magyar Nobel-díjas író tiszteletére halála harmadik évfordulójára.
A Vígszínházban kiállítást rendeznek a jövő héten Kertész Imre tiszteletére, és a három éve elhunyt író egykori budai lakásánál koszorúzással emlékeznek ma – értesült szerkesztőségünk.
A 87. életévében 2016 március 31-én meghalt szerzőről a napokban jelent meg egy új könyv, amely egy életrajzi esszé, és gerincét zömmel kiadatlan források alkotják. A Kertész Imre élete és halálai című könyv szerzője a magyar származású Clara Royer, aki a könyvet a francia piacra készítette, két éve publikált kötete megnyerte a Le Point kiadvány által odaítélt Az év életrajza-díjat.
Clara Royer többször készített életrajzi interjút Kertész Imrével 2013 és 2015 között, emellett pedig betekintést nyert a Nobel-díjas író évtizedekkel korábbi naplójegyzeteibe is, amelyek a Berlini Művészeti Akadémián találhatók. Kertész Imre 2003-tól volt a Berlini Művészeti Akadémia tagja, archívumát még életében az intézményre hagyta. Az azt gondozók szerint lehetnek még kiadásra érdemes korábban nem publikált Kertész-művek.
A vasárnapi koszorúzás Kertész Imre II. kerületi, Török utca 3. szám alatti egykori lakóhelyénél készített emléktáblánál zajlott. A világhírnevet 2002-es Nobel-díjával elért alkotóról rajongói és tisztelői április 6-án a budapesti Vígszínházban tartanak megemlékezést. Mindezt egy a teátrum színházépületén belül megnyíló fotókiállítással.
Mint azt lapunknak Ámon Betti sajtófőnök elmondta: a színház felolvasószínházi premierre készül Kertész Kaddis a meg nem született gyermekért című könyvéből, és jövő szombaton ebből is fognak részleteket előadni. Az esemény a tervek szerint kora este lesz, 17.30-tól Lukács Sándor közreműködésével.
A Sorstalanság megkerülhetetlen jelentőségű alkotója korábban maga is nagy színházi ember volt. Ha kényszerből is, de a szocialista rendszerben sokat fordított és szerkesztett színpadi szövegeket, sok esetben komédiákat. Kertész Imre gyermekként élte túl a holokausztot, Auschwitzot is megjárta, és egzisztencialista írói munkásságának rendszeresen visszatérő kiindulási alapja ez az élmény.
1948-ban érettségizett Budapesten. 1948-1950 között a Világosság, majd az Esti Budapest munkatársa, 1951-ben gyári munkás, 1951-53-ig a Kohó- és Gépipari Minisztérium sajtóosztályának munkatársa volt. 1953-tól szabadfoglalkozású író és műfordító. Első regénye, a Sorstalanság több évi várakozás után, csak 1975-ben jelenhetett meg.
Kertész, bár sajátságosan ellentmondásos viszonyt ápolt saját zsidóságával és hazájával, Magyarországgal is, méltán kapta meg a legmérvadóbb hazai és külföldi kitüntetéseket: az irodalmi Nobel-, Kossuth-, Herder- és József Attila-díjak mellett 2014. augusztus 20-án a legmagasabb magyar állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet vehette át Áder János köztársasági elnöktől.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem jelenítünk meg hirdetéseket.