A héten a legnagyobb amerikai zsidó szervezet, az American Israel Public Affairs Committee konferenciáján elhangzott beszédek világossá teszik, hogy valószínűleg a tervben nem szerepel szuverén palesztin állam.
A Trump kormány képviselői meglehetősen kevés részletet szivárogtattak ki a Jared Kushner által összerakott béketervről — egészen eddig a pontig.
A héten az AIPAC konferencián elhangzó beszédek hangvétele arra enged következtetni, hogy a terv sem egy palesztin állam létrehozását, sem az ahhoz köthető szuverenitás biztosítását sem tartalmazza.
David Friedman, Trump izraeli amerikai nagykövete a „béke-csapat” három fő tagjának egyike előadásában kifejtette, hogy miért is kellene Izraelnek megragadnia az egyelőre még bemutatásra-váró béketervet: mivel az lehetővé teszi Izrael számára a ciszjordániai (Júdea-Szamáriabeli) területek feletti biztonsági ellenőrzés fenntartását, amivel kapcsolatban egy következő amerikai kormány talán nem lenne ilyen megértő.
„Ráhagyhatjuk-e a döntést egy olyan kormányra, ami talán nem fogja ennyire megérteni mekkora egzisztenciális veszélybe kerül Izrael, ha Júdea és Szamária terroristák kezére kerül, ahogy az Gázával is megtörtént az IDF kivonulása után? Ráhagyhatjuk egy olyan kormányra, aki talán nem érti meg Izrael alapvető szükségét, hogy fenntartsa biztonsági ellenőrzését Júdea és Szamária, illetve állandó védelmi pozícióját a Jordán völgyének területein?“
A Jewish Telegraphic Agency kérdésére, hogy ez vajon azt jelenti-e, hogy a Ciszjordánia (Júdea és Szamária) feletti izraeli kontroll a béketerv részét képezi-e egy saját önvédelemmel és külügyi döntéshozatali mozgástérrel rendelkező palesztin állammal szemben, Jason Greenblatt, Trump fő közel-keleti megbízottja, a Kushner féle „béke-csapat” harmadik tagja csak annyit felelt:
„Nem fogok reagálni semmilyen spekulációra arról, hogy benne van vagy nincs benne.”
A következő nap Mike Pompeo külügyminiszterhez intézték három ízben a kérdést, vajon a Trump kormány hisz-e a kétállami megoldásban. Pompeo minden alkalommal kitérő válasszal felelt.
Ehelyett a külügyminiszter egy másik izraeli területtel kapcsolatos hírre reagált: Izrael Golán-fennsík feletti szuverenitásának amerikai elismerésére, amelyet a zsidó állam az 1967-es Hatnapos háborúban foglalt el.
„Hisszük, hogy a döntés megnöveli az Izrael és a palesztinok közötti konfliktus megoldásának esélyét. Úgy gondoljuk, ez világosan, minden kétséget kizáróan megmutatja, milyen irányba szeretnék továbbmenni.”
Tamara Cofman Wittes, a volt Obama kormány közel-keleti politikai megbízottja szerint Pompeo szavai arra utalhatnak, hogy a béketerv el fogja ismerni Izrael igényét legalább Ciszjordánia (Júdea és Szamária) egy részére, illetve arra utal, mi fog történni ha a tervet nem fogadja el a másik fél: Amerika zöldutat ad az izraeli annektálásnak.
Pompeo, a kérdésre, hogy vajon ezek után más országok megszállt területeinek annektálását is elfogadják-e, határozott nemmel válaszolt. Beszédében kiállt Izrael Golán feletti fennhatóságának jogossága mellett.
„Izrael döntő küzdelmet vívott, hogy megvédje nemzetét, és az nem lehet, hogy egy ENSZ határozat öngyilkossági paktummá váljon.”
— mondta csütörtökön a riportereknek, az 1967-es háborút követő 242-es ENSZ BT határozatra utalva, ami megalapozta a földet a békéért alapelvet az izraeli-arab konfliktusban.
Majdnem ugyanez az üzenet hangzott el egy nappal azelőtt az izraeli miniszterelnök Benjamin Netanjahu szájából is:
„Van egy rendkívül fontos alapelv a nemzetközi életben. Amikor agresszív háborút indítasz, majd területet szerzel, nem jösz és követeled azt vissza utána. Ez már hozzánk tartozik.”
Dahlia Scheindlin, a Mivtim-The Israeli Institute for Regional Foreign Policies intézet kutatója szerint mindezekből a nyilatkozatokból úgy tűnik, a Trump kormánynak nem áll érdekében egy teljesen szuverén palesztin állam létrejöttének előmozdítása.
Mindez konzisztensnek tűnik a Netanjahu kormány politikájával: a jelenlegi zsidó települések kiterjesztésével, a települések és a zöld vonalon belüli Izrael közötti kapcsolat fejlesztésével, illetve ciszjordániai (Júdea-Szamáriabeli) teljesen izraeli ellenőrzés alá tartozó C területen folyó palesztin építkezések limitálásával.
A béketerv összes részlete az április 9-ei izraeli választások után fog kiderülni, addig folyik az aktív találgatás, hogy milyen változásokat hozhat az „évszázad egyezménye” a térségben.
Az egyállami konstrukciók további lehetőségeiről és dilemmáiról az alábbi cikkünkben olvashatnak:
