A szövetségesek is hozzájárulhattak a magyar zsidók kiirtásához

Amerikai és brit kettős játszma is szerepet játszhatott a magyar zsidóság tragédiájában  — derült ki levéltári kutatásokból.

Borhi László, az Indiana Egyetem történészének friss levéltári kutatásai alapján Amerika és Nagy-Britannia kifejezetten arra játszottak, hogy a németek megszállják Magyarországot. Ezzel

felelősség terhelheti a szövetségeseket is a magyar zsidóság tragikus sorsában, ami több mint félmillió ember elpusztításához vezetett

— jelent meg az Indexen.

Az amerikai hírszerzés, az OSS a washingtoni Nemzeti Levéltárban található iratai között a kutató arra bukkant rá, hogy Magyarország már 1943 őszén a feltétel nélküli megadás elvét is elfogadta volna egy különbéke kedvéért. Közvélekedés szerint Hitler két dologgal indokolta a megszállást: a „zsidó kérdés megoldatlanságával”, valamint a magyar vezetés „hűtlenségével”. Utóbbi Kállay Miklós „hintapolitikája” miatti aggodalma volt a Führernek, aminek az alapját a magyar miniszterelnök britekkel folytatott tárgyalásai jelentették.

Fotó: Múltkor Magazin

A most közölt tanulmány szerint

Horthy kormánya az ország védelme érdekében folytatott titkos egyeztetéseket a náci uralom ellen szövetkezőkkel, akik azonban csak azért táplálták a magyar kiugrási reményeket, mert tudták, ezt Hitler nem fogja hagyni

és a megszállás feladatai a nyugati frontról vonnak el német erőket, vagyis egy gyengébb német haderővel szemben nagyobb eséllyel tudnak harcolni a nyugati frontokon.

Nem sokkal a 75 évvel ezelőtti megszállás előtt titkos amerikai küldöttséget vártak Budapestre a különbéke feltételeinek megvitatására, a megadás aláírására. Nem a magyar vezetésen múlt, hogy ez nem vált valóra — véli Borhi László történész, aki szerint Randolph Brahamnek, a zsidó tragédia jelentős történészének igaza lehetett:

talán jobb lett volna bele sem kezdeni a Hitlerrel történő szakításba.

A kutató rávilágított arra is, hogy egy 1943. március 24-én keletkezett feljegyzés arról ír, hogy „Őfelsége kormánya már nem fél a német megszállástól, sőt, pozitív fejleménynek tekintené, mivel növelné a német hadsereg feladatait. Ez az előny még nagyobb is lehet, ha a politikai felfordulást akkorra lehet időzíteni, amikor sor kerül a Szövetséges partraszállásra a kontinensen.”

Ettől a perctől kezdve a britek már nem jóhiszeműen tárgyaltak a kiugrásról. Egyetlen cél lebegett a szemük előtt: a magyar (és a román) kiugrás stratégiai célokra történő felhasználása a következményekre való tekintet nélkül.

Ugyancsak az 1944 március 19-e apropóján közölt érdekes információt a Mandiner portál, ahol azt a vélekedést hangsúlyozzák, hogy a megszállásról készített felvételek valójában propagandisztikus torzításai lehetnek a valóságnak. Eddig még nem látott felvételek alapján a lap a Neokohn főszerkesztő-helyettesét, Veszprémy László Bernát történészt idézve azt állítja, hogy

a propagandafilm nem más, mint a magyar lakosság németek iránti szimpátiájának erőltetésére tett kísérlet.

– YouTube

Enjoy the videos and music you love, upload original content, and share it all with friends, family, and the world on YouTube.

A történész szerint máig ez a portugál forgatócsoport által készített náci propaganda él hamisan sokakban a magyar civil lakosság milliós tömegeiről. A felvétel egy korabeli portugál filmhíradóból származik, és úgy mutatja be a német megszállást, mintha a német csapatok egyszerűen megsegíteni érkeztek volna Horthy Magyarországát a Szovjetunióval szemben.

A Milton Friedman Egyetem Magyar Zsidó Történeti Intézetének kutatója úgy véli, hogy a hamis propaganda tettenérése azzal is bizonyítható, hogy amíg a németek hajnalban, egy esős napon szállták meg Budapestet, a felvételeken láthatóan tömegek vannak az utcákon fényes nappal. A felvételek március 15-i jelzettel érkeztek Portugáliába, azonban feltételezhető, hogy a felvétel néhány nappal a német megszállást követően készült.

A korabeli visszaemlékezések azonban nagyon vegyes képet mutatnak, számos korabeli német jelentés is a lakosság részéről való hűvös fogadtatásról számolt be — tette hozzá a történész.