A szövetségesek is hozzájárulhattak a magyar zsidók kiirtásához

Amerikai és brit kettős játszma is szerepet játszhatott a magyar zsidóság tragédiájában  — derült ki levéltári kutatásokból.

Borhi László, az Indiana Egyetem történészének friss levéltári kutatásai alapján Amerika és Nagy-Britannia kifejezetten arra játszottak, hogy a németek megszállják Magyarországot. Ezzel

felelősség terhelheti a szövetségeseket is a magyar zsidóság tragikus sorsában, ami több mint félmillió ember elpusztításához vezetett

— jelent meg az Indexen.

Az amerikai hírszerzés, az OSS a washingtoni Nemzeti Levéltárban található iratai között a kutató arra bukkant rá, hogy Magyarország már 1943 őszén a feltétel nélküli megadás elvét is elfogadta volna egy különbéke kedvéért. Közvélekedés szerint Hitler két dologgal indokolta a megszállást: a „zsidó kérdés megoldatlanságával”, valamint a magyar vezetés „hűtlenségével”. Utóbbi Kállay Miklós „hintapolitikája” miatti aggodalma volt a Führernek, aminek az alapját a magyar miniszterelnök britekkel folytatott tárgyalásai jelentették.

Fotó: Múltkor Magazin

A most közölt tanulmány szerint

Horthy kormánya az ország védelme érdekében folytatott titkos egyeztetéseket a náci uralom ellen szövetkezőkkel, akik azonban csak azért táplálták a magyar kiugrási reményeket, mert tudták, ezt Hitler nem fogja hagyni

és a megszállás feladatai a nyugati frontról vonnak el német erőket, vagyis egy gyengébb német haderővel szemben nagyobb eséllyel tudnak harcolni a nyugati frontokon.

Nem sokkal a 75 évvel ezelőtti megszállás előtt titkos amerikai küldöttséget vártak Budapestre a különbéke feltételeinek megvitatására, a megadás aláírására. Nem a magyar vezetésen múlt, hogy ez nem vált valóra — véli Borhi László történész, aki szerint Randolph Brahamnek, a zsidó tragédia jelentős történészének igaza lehetett:

talán jobb lett volna bele sem kezdeni a Hitlerrel történő szakításba.

A kutató rávilágított arra is, hogy egy 1943. március 24-én keletkezett feljegyzés arról ír, hogy „Őfelsége kormánya már nem fél a német megszállástól, sőt, pozitív fejleménynek tekintené, mivel növelné a német hadsereg feladatait. Ez az előny még nagyobb is lehet, ha a politikai felfordulást akkorra lehet időzíteni, amikor sor kerül a Szövetséges partraszállásra a kontinensen.”

Ettől a perctől kezdve a britek már nem jóhiszeműen tárgyaltak a kiugrásról. Egyetlen cél lebegett a szemük előtt: a magyar (és a román) kiugrás stratégiai célokra történő felhasználása a következményekre való tekintet nélkül.

Ugyancsak az 1944 március 19-e apropóján közölt érdekes információt a Mandiner portál, ahol azt a vélekedést hangsúlyozzák, hogy a megszállásról készített felvételek valójában propagandisztikus torzításai lehetnek a valóságnak. Eddig még nem látott felvételek alapján a lap a Neokohn főszerkesztő-helyettesét, Veszprémy László Bernát történészt idézve azt állítja, hogy

a propagandafilm nem más, mint a magyar lakosság németek iránti szimpátiájának erőltetésére tett kísérlet.

No Title

Enjoy the videos and music you love, upload original content, and share it all with friends, family, and the world on YouTube.

A történész szerint máig ez a portugál forgatócsoport által készített náci propaganda él hamisan sokakban a magyar civil lakosság milliós tömegeiről. A felvétel egy korabeli portugál filmhíradóból származik, és úgy mutatja be a német megszállást, mintha a német csapatok egyszerűen megsegíteni érkeztek volna Horthy Magyarországát a Szovjetunióval szemben.

A Milton Friedman Egyetem Magyar Zsidó Történeti Intézetének kutatója úgy véli, hogy a hamis propaganda tettenérése azzal is bizonyítható, hogy amíg a németek hajnalban, egy esős napon szállták meg Budapestet, a felvételeken láthatóan tömegek vannak az utcákon fényes nappal. A felvételek március 15-i jelzettel érkeztek Portugáliába, azonban feltételezhető, hogy a felvétel néhány nappal a német megszállást követően készült.

A korabeli visszaemlékezések azonban nagyon vegyes képet mutatnak, számos korabeli német jelentés is a lakosság részéről való hűvös fogadtatásról számolt be — tette hozzá a történész.