A Bérésit a Földtől 37.600 km távolságból küldött fotót magáról, a Földdel a háttérben.
A tábla felirata:
„Am Jiszráel Hai – Kis ország, nagy álmok”,
háttérben Ausztrália körvonalai látszanak a felhőtakaró alatt.
Bár még több mint egy hónap múlva landol az első izraeli holdszonda, addig számos feladattal kell megbirkózniuk a szakembereknek. Miután megkezdődik a landolás, az irányítóközpont már nem tudja befolyásolni az eseményeket — olvasható a zsido.com-on.
Legutóbb váratlanul újraindult az űrjármű számítógépes rendszere, ami miatt kihagyott egy tervezett manővert. Végül sikerült kezelni a problémát és a Bérésit folytathatta a programot. A SpaceIL egyik vezetője azonban elismerte, hogy nem ez volt az egyetlen gond, vannak még megoldandó feladataik a tervezett landolásig – olvasható a ynetnews cikkében.
Eran Schmidt beszámolója szerint akadtak problémák a navigációhoz szükséges adatok szűrésével és a sugárzással. Utóbbi okozhatja a számítógépek lefagyását. A legnagyobb feladat az utolsó pillanatban történő pozicionálás lesz, amikor a Bérésit Hold körüli pályára áll az égitest gravitációját kihasználva az április 11-re tervezett landolást megelőzően.
A leszállás lesz az igazi teszt, az űrhajó ugyanis csak egy parancsot fog kapni, ezután 20 percen keresztül teljesen automatikusan működik. Ha a folyamat beindult, akkor azt már nem tudják befolyásolni, a sikeres landolás az űrhajó műszerein fog múlni – mondja a szakember.
A Bérésit Cape Canaveral-ről indult útnak február 21-én, Elon Musk cégének, a SpaceX rakétájával. A 100 millió dolláros küldetést szinte teljes egészében privát adományokból hozták össze. Ha sikeres lesz, akkor az Egyesült Államok, az egykori Szovjetunió és Kína után Izrael lesz a negyedik állam, amelyik űreszközt juttat a Holdra.