Szélsőbaloldali zsidó anticionizmus: a zsidóság elárulása

Az anticionista zsidók egykor megesküdtek, hogy fellépnek az interszekcionális baloldal berkein belüli antiszemitizmussal szemben, de hitelességük már rég odalett – írja Zachary Braiterman zsidó filozófus.

Zachary Braiterman amerikai-zsidó filozófusprofesszor az egyik legnagyobb amerikai baloldali zsidó magazinban, a Forwardban megjelent egyik legfrissebb publicisztikája szerint, „ha csak nem pont őket üti fejbe, világos, hogy vagy képtelenek, vagy szánt szándékkal nem hajlandóak felismerni az antiszemitizmust, legalábbis akkor, ha az a baloldalról, »szövetségeseiktől« érkezik.”

Kép forrása: Wikimedia

A jelenséget jól példázza Ilhan Omar kongresszusi képviselő és Batya Ungar-Sargon, a Froward munkatársa közötti Twitter-beszélgetés körül kialakult botrány.

Omar mindkét esetben összefüggésbe hozza a zsidókat a pénz és a társadalmi politikai élet fölötti ellenőrzéssel, nem is szólva a kettős lojalitás kérdéséről. Legnagyobb port kavaró kijelentésében a muszlim kongresszusi képviselőnő Ungar-Sargon azon kérdésére, hogy szerinte ki finanszírozza az amerikai politikusokat, hogy Izrael-barát politikát folytassanak, nemes egyszerűséggel a legnagyobb amerikai zsidó szervezetet, az AIPAC-et nevezi meg.

No Title

No Description

Omar Ilhan, miután demokraták és republikánusok egyaránt elhatárolódtak tőle, később bocsánatot kért nagy port kavaró kijelentéseiért. Sokan ennek ellenére kiálltak amellett, hogy nem mondott semmi rosszat, és #IStandWithIlhan hashtagekkel támogatták a képviselőnőt. Ebbe a csoportba csatlakozott be az amerikai zsidó szélsőbaloldal is.

A zsidó anticionista baloldal összefogva az interszekcionális baloldallal (halmozottan hátrányos kisebbségekkel foglalkozó baloldal – szerk.) kijelentette, Omar semmi antiszemita dolgot nem mondott, csak Izraelt és az AIPAC-et merte bátran kritizálni. Szerintük a képviselőház vezetőségének elítélő nyilatkozata csak bizonyította, milyen erős is az izraeli lobbi, és hogyan tudja az AIPAC saját akaratának megfelelően hajlítani az amerikai politikát.

További olajat öntöttek a tűzre azzal, hogy kijelentették, bárki, aki kritizálni meri Omar Ilhan kijelentéseit, egyben muszlim-ellenes és utálja a színesbőrűeket. Lassan már bejáratott stratégiává válik, hogy aki színesbőrű embert vádol meg antiszemitizmussal, azt az anticionista baloldal azonnal iszlamofóbnak és rasszistának bélyegezve támadja.

Úgy tűnik, a keményvonalas anticionista baloldal legfőbb hitvallása a színesbőrűek és a palesztinok feltétel nélküli támogató szövetségeseként fellépni. A zsidóságot, a zsidó illetve a cionista történelmet, illetve az antiszemitizmust csak felületesen kezelő amerikai szélsőbaloldal nem strukturális természetűnek látja az antiszemitizmus problémáját, illetve sokszor még azt is tagadja, hogy mint probléma létezne.

A zsidóságot a fehér bőrszínnel, a pénzzel és a hatalommal azonosítják, Izraelt pedig a rasszizmussal, kolonializmussal és népirtással. Ezzel a hozzáállással bátorítják az antiszemitákat, és árulják el az azok által célba vett zsidó testvéreiket is.

A nem-zsidó anticionisták így olyan keményvonalas anticionista zsidók és szervezeteik (Jewish Voice for Peace, If Not Now) véleménye mögé bújva támadhatják a szélesebb körű zsidóságot, akik nem hajlandóak komolyan venni az antiszemitizmus problémáját; legalábbis akkor nem, ha az ő oldalukon tapasztalható, és ezzel egy mérgező status quo fenntartásához járulnak hozzá — zárul Braiterman véleménycikke.