A magyar külügyminiszter a varsói tanácskozáson elutasította az olyan szigorító intézkedéseket, amelyek „bár lehet, hogy jól hangzanak a nemzetközi életben, semmilyen megoldáshoz nem visznek közelebb, viszont konfliktusokat tudnak generálni”.
A konferencia legjelentősebb témájának Szijjártó Péter Izrael és az esetleges kétállami megoldás kérdését nevezte.
A külügyminiszter leszögezte, Magyarország nem támogatja az Izraellel szembeni gazdasági, kereskedelmi típusú megszorító intézkedéseket, melyek alkalmazását meg tagadta, hiába adott ki ilyen típusú ajánlásokat az Európai Bizottság.
Fotó: 888.hu
A konferencián felszólalva világossá tette: a közép-európai országok azt várják el az ENSZ-től és intézményeitől, hogy tisztességes, kiegyensúlyozott és nem elfogult megközelítést alkalmazzanak Izraellel szemben. A visegrádi országok ebben élen járnak, és a jövő héten sor kerül a V4 miniszterelnökeinek csúcstalálkozójára az izraeli kormányfővel, Benjámin Netanjahuval – tette hozzá.
Szijjártó Péter – utalva az amerikai elnöki tanácsadó, Jared Kushner által bemutatott palesztin-izraeli rendezési tervre – reményének adott hangot, hogy sikerrel jár majd az amerikai erőfeszítés. Magyarország „nagyra becsüli az amerikai közvetítési kísérleteket, minden egyes olyan kezdeményezést, amely közelebb vihet minket a megoldáshoz” – tette hozzá.
A tanácskozáson világossá vált, hogy Európa szomszédságában, elsősorban a Közel-Keleten továbbra is megoldatlanok azok a konfliktusok, amelyek komoly biztonsági kockázatot jelentenek az egész kontinens, ezen belül a közép-európai térség számára.
A szíriai események „továbbra sem a megoldás irányában mutatnak”, a jemeni események is újabb kihívásokat rejtegetnek Európa számára – tette hozzá. Bár a konfliktuszónák és Európa távolsága földrajzi értelemben akár jelentősnek is mondható, az elmúlt évek tapasztalatai világosan megmutatták: akármi történik a Közel-Keleten, annak azonnali, nagyon komoly biztonsági hatása van Európára, ezen belül Közép-Európára is, állította a külügyminiszter.
Rámutatott: a Közel-Keleten 30-35 millió olyan ember él, aki bármikor döntést hozhat arról, hogy megindul Európa irányában. Vagy belső menekültként élnek már évek óta, vagy napi szinten humanitárius segítségre szorulnak, vagy már most úton vannak a saját országukból a jobb vagy könnyebb élet reményében.
Nekünk az az érdekünk, hogy a közel-keleti konfliktusok megoldására irányuló kezdeményezések minél előbb sikerrel végződjenek, hiszen ez jókora migrációs nyomást vehet le Európa válláról. Azzal kell számolnunk, hogy amíg ezek a konfliktusok nem oldódnak meg, nem szűnik meg a migrációs nyomás sem – hangsúlyozta.