Történet a Pentcho-gőzhajón megmenekült magyar zsidókról

Huszonnégy magyar zsidó nevét és sorsát tárja fel A Pentcho gőzhajó magyar hajótöröttjei című olasz dokumentumkönyv, amelyet  az emlékezés napján mutatnak be a Római Magyar Akadémián a római zsidó közösség főrabbija, Riccardo Di Segni részvételével. A könyvet a szerzők Kertész Imre Nobel-díjas író emlékének ajánlották.

Enrico Tromba és Antonio Sorrenti közös kötete a Pentcho történetének bemutatása után a hajón utazó magyarok adatait dolgozza fel a rendelkezésre álló dokumentumok alapján. Huszonnégy ember sorsa elevenedik meg a levéltári kartonlapokon. Nők, férfiak, gyerekek,  és családok adatai részletes életrajzi információkkal, amelyeket a szerzők az adott személyek történetével, a történelmi helyzetben elviselt nehézségek bemutatásával és későbbi sorsuk követésével tettek teljessé.

A Soá-kutató szerzőpáros a dél-olaszországi Calabriában működő Beth Midrash hebraisztikai kutatóközpont alapítója is. Már 2014 óta foglalkoznak a calabriai Ferramonti-táborban 1940-től összegyűjtött olasz és külföldi zsidók sorsával, akik között a Pentcho-hajótöröttei is szerepelnek. A hajó történetét 2017-ben publikálták A Pentcho útja – Megmentett lelkek című könyvvel és a szlovákiai zsidók adataival. Ezt követi most a magyarokkal történeteivel kiegészített kötet, amelynek előszavát Dr. Puskás István, az Római Magyar Akadémia igazgatója írta. A könyvsorozat az Ausztriából, Németországból, Csehországból, Szlovákiából, Lengyelországból, Romániából és Magyarországról menekülő zsidóknak ezidáig feldolgozatlan sorsát dolgozza fel, akik 1940 májusában Pozsonyból a korábban állatszállításra használt Pentcho folyami gőzhajón akartak eljutni Palesztinába.

A hajón több mint ötszázan utaztak a Pentcho végigjutott a Dunán, majd a Boszporuszon egészen az Égei-tengerig, de Krétánál sajnos sziklafalnak ütközött. Az utasok ugyantúlélték a hajótörést, de egy részüket Rodosz szigetére, majd onnan 1942-ben Ferramonti táborába szállították. A Calabriába érkezett magyar csoportot tizenhárom nő és tizenegy férfi és egyetle csecsemő alkotta.  Adataik szerint többek közt Budapesten, Sátoraljaújhelyen, Szolnokon, Pápán, Vácon és Debrecenben születtek, de voltak közöttük szlovákiai magyar zsidók is. A magyar csoport tagjai közül ketten a tábor évei alatt betegségben meghaltak, de ezidő alatt négy gyermek is született.  A könyvet a szerzők Kertész Imre Nobel-díjas író emlékének ajánlották.

Forrás:MTI