Mark Spitz kilencszeres olimpiai bajnok amerikai úszó magyar gyökereit kutatva a Nemzeti Sport kiderítette, hogy ükapja, Elefánt Móric a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kis falu, Nyírkarász szeszfőzője volt.
A mexikói táncegyüttes a zsidóság történelmét vitte (volna) színpadra. Most otthonról is megnézhetjük a darabot.
Az új szolgáltatást egyelőre csak néhány országban tesztelik, de hamarosan az egész világon elérhető lesz.
Luna Cruz Perez 13 éves színésznő meséli el rövid videókban a 75 éve lágerben elpusztult zsidó kislány történetét.
Egy, a járvány miatt félbeszakadt utazó tárlattal és egy nemrég megjelent bibliográfiával emlékezett az évfordulóról a Kertész Intézet.
A nácik a tífuszt „judeobolsevista” betegségnek tartották.
„Embernek lenni nagy betegség. És gyógyíthatatlan is” – írta Rejtő a Csontbrigád című művében.
A dal sokáig népszerű volt ugyan, de a korai cionista vezetők közül nem mindenkinél aratott egyöntetű sikert. Megyeri A. Jonatán írása.
A Kryptonról űrhajón elmenekített emberiség-megváltó képe kísértetiesen hasonlít Mózeséhez.
Miután a koronavírus miatt az izraeli Givátájimban működő Thelma Yellin művészeti középiskola kénytelen volt lemondani koncertjét, a zenekar tagjai kezükbe vették az irányítást.
Szakértők szerint abból kell kiindulni, hogy a 100 évvel ezelőtti pandémia háborús időben nem kapott kellő figyelmet, ezért is tudott milliós nagyságban pusztítást okozni.
A vírus pusztításában az a zavarbaejtő, hogy a felelősség kérdését nem lehet felvetni, hiszen spontán módon keletkezett. Pelle János publicisztikája.
„Az idősebbek köréből ki kell űzni a szomorúságot, és motivációt kell nekik adni ahhoz, hogy harcoljanak az életükért, megelőzzék a depressziót és a mentális hanyatlást.”
A volt szovjet politikai fogoly-legenda arra is rámutat, milyen fontos az összetartozás érzése.
A romániai pogromokhoz képest még Horthy Magyarországát is jogállamnak tartották – hangzott el a budapesti Holokauszt Múzeum rendezvényén.
Megyeri A. Jonatán írása a macesz körüli dilemmákról.
Az egyre romló helyzet többüket aggasztja és fájdalmas emlékeket idéz fel bennük.
1946 óta többen állították, hogy Endre László alispán a német megszállást követő harmadik naptól gettót állítatott fel itt. Végső István írása.
A neves Múlt és Jövő zsidó könyvkiadó hírlevelében tett említést a tervről, mely különösen aktuális a koronavírus-járvány miatt otthon maradók számára.
A szudétanémet Steinl 1979-ben vehette át a Világ Igaza-kitüntetést, legmagasabb izraeli állami elismerést, amit nem zsidók kaphatnak.
©2019 NeoKohn
