A kabuli események igazolják, hogy miért volt súlyos taktikai hiba a bagrami légibázis elhagyása

Számos amerikai veterán és biztonságpolitikai szakértő bírálja a légibázis elhagyásáról szóló döntést, miközben a kabuli repülőtéren káosz uralkodik – írja a Forces.net

Bill Roggio, veterán és a Demokráciák Védelméért Alapítvány vezető munkatársa is azok közé tartozik, akik dühösek az evakuálási műveletek miatt.

Roggio a közösségi médiában azt írta, hogy

„Evakuáláskor az elsődleges leszállópályát nem egy olyan repülőtéren szoktuk elhelyezni, amely egy 4,5 millió lakosú és megszámlálhatatlanul sok menekülttel rendelkező város belsejében van”.

Szerinte a bagrami légibázis elhagyása „súlyos taktikai hiba” volt, és az afganisztáni missziót vezető Frank McKenzie amerikai tengerészgyalogos tábornoknak le kellene mondania.

„Az amerikai hadsereg beleegyezett ebbe”

– mondta.

A Kabultól mintegy 30 mérföldre északra fekvő bázis volt az USA fő támaszpontja egészen július 2-ig, amikor az amerikai csapatok egyik napról a másikra, figyelmeztetés nélkül távoztak.

Az amerikai hadsereg kiürítette legfontosabb afganisztáni légi támaszpontját

Az Egyesült Államok ezzel a lépéssel is jelzi, hogy önként feladja a „világ rendőre” címet. Kérdés ki lép a helyére. 

Bagram afgán parancsnokát, Mir Asadullah Kohistani tábornokot állítólag nem értesítették a távozásukról, és csak másnap tudta meg, miután fosztogatók rontottak be a védtelen kapukon, mielőtt a helyi erők visszaszerezték volna az ellenőrzést.

Sir Nick Carter tábornok, a brit fegyveres erők vezetője a Sky Newsnak azt mondta, hogy akkor ez „nagyon megrázó pillanat” volt az afgán erők morálja szempontjából.

A Bagram légibázist az 1950-es években építették a szovjetek, és 2001-ben került amerikai és NATO-ellenőrzés alá.

Fénykorában Bagramnak 110 repülőgépnek volt parkolóhelye, három nagy hangárja, egy irányítótornya és támogató épületei is voltak, köztük egy 50 ágyas kórház és egy börtön.

Kabullal ellentétben Bagramnak két kifutópályája is van – a legújabb 12 000 láb hosszú, és 96 millió dollárból épült.

Tobias Ellwood, brit veterán és konzervatív képviselő, az alsóház védelmi bizottságának elnöke azok közé tartozik, akik élesen bírálják az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokot a kivonulásért. Ellwood szerint is Bagramot kellett volna használni az evakuálásra:

„Komolyan el kellene gondolkodni azon, hogy a nagyobb, biztonságosabb, északabbra fekvő Bagram katonai légibázist újra megnyissák, így több idő állna rendelkezésre a repülőgépek számára”.

Charlie Herbert, a brit hadsereg nyugalmazott vezérőrnagya, az afgán belügyminisztérium korábbi NATO főtanácsadója is egyetért vele:

„Az egyszerű logika is azt súgja: Ne hagyatkozzunk egyetlen repülőtérre az evakuálás lebonyolításában… Utólag visszatekintve kétségtelen, hogy több értelme lett volna megtartani az utolsó pillanatig Bagramot”.

A kritikákra válaszul Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke azt mondta, hogy

„ha mind Bagramot, mind a nagykövetséget megakartuk volna tartani, az jelentős számú katonai erőt követelt volna meg, ami meghaladta a rendelkezésünkre álló erők számát”.

Trump Afganisztánról: „Szerintem ez volt a legostobább lépés, amit valaha tettek országunk történetében”

„Az egész világon bolondnak néznek minket, gyengék vagyunk, szánalmasak vagyunk, olyan emberek vezetnek minket, akiknek fogalmuk sincs, mit csinálnak” – mondta az egykori elnök.