1940-ben a Klein család töredék árért adott el egy milliókat érő festményt az amszterdami múzeumnak. Bár a holland bizottság elismerte, hogy a családnak joga van a festményhez, mégis úgy ítéltek, hogy nem kaphatják vissza a képet.
A náci megszállás hónapjaiban a Klein család rákényszerült, hogy eladja a „Festmény házakkal” című Vaszilij Kandinszkij-képüket a Stedelijk Museumnak. Mai áron 1600 dollárt fizetett a családnak az alkotásért a múzeum, amely a bíróság szerint „jóhiszeműen jutott a festményhez.”
Tavaly novemberben egy holland bizottság jóváhagyta a Klein család igényét a képre, azonban meglepetésre a bizottság nem ítélte oda a családnak a képet a „közérdekre” hivatkozva — számolt be a JTA.
Nem az az első döntés, ami a holokauszt során ellopott képek visszakövetelői ellen hoznak. Gyakori érvelés a közérdek, a kép kulturális öröksége, az eltelt idő mértéke, de gyakori érvelés a múzeumok „jóhiszeműsége” is, akik egyébként gyakran kihasználták a szorult helyzetben levő gazdag zsidókat.
A döntés nagy felháborodást okozott, mivel sokan attól tartanak, hogy precedenst teremthet és a múzeumok nem lesznek hajlandóak visszaszolgáltatni a lopott festményeket.
Eddig is sok gondot okozott az örökösöknek, hogy a képeiket a múzeumok papíron sokszor hivatalosan is megvásárolták és nem foglalkoztak azzal, hogy mindez a holokauszt kontextusában történt. Az első ilyen nagy nyilvánosságot kapott esetet még Hollywood is feldolgozta a Hölgy aranyban című, Helen Mirren főszereplésével készült filmben:
Jelenleg öt ország rendelkezik olyan bizottságokkal, amelyeket azért állítottak fel, hogy döntsenek a kérdéses eredetű képek sorsáról. Ennek ellenére még legalább 100 ezer olyan művészeti alkotás van, amelyet bizonyítottan nácik loptak el és mégsem kerültek vissza a tulajdonosukhoz.
Wesley Fisher, az ellopott kincsek visszaszerzését vezető bizottság vezetője nem érti, hogy a holland bizottság miért nem kér legalább kompenzációt a múzeumtól:
„Számtalan módja van, hogy a múzeum elismerje a család jogát a festményhez, de mégis megtartsa azt a kollekciójában. Semmi értelme annak, hogy a család nem kap semmit.”
A bizottság egyik legfőbb érvelése az volt, hogy a kép „fontos helyet foglal el a múzeum gyűjteményében” és ezért nem kell, hogy visszaszolgáltassák.
A JTA által megkérdezett szakértők szerint Hollandiában a 2000-es évek elején tömegével juttatták vissza a lopott műtárgyakat és a múzeumok már nem akarnak megválni a nagy értékű műalkotásoktól.
Azonban az elmúlt években a hasonló perekben elkezdtek a „közérdekre” hivatkozni, mi szerint fontos, hogy a kép közszemlén maradhasson akkor is, ha azt a nácik miatt szerezhették meg a holland intézmények.
