A magyar kormány eddig kimaradt a Kínában élő muszlim kisebbség, az ujgurok helyzete körül kibontakozó, nemzetközi konfliktusból – írja a Magyar Nemzet. Két tucat nyugati szövetséges áll vitában Kínával és 37 támogatójával az ENSZ előtt. Magyarország még egyik csoporthoz sem csatlakozott.
Nemrég huszonkét nyugati állam ENSZ-nagykövete írt nyílt levelet az Emberi Jogi Tanácsnak, bírálva Kínát az ujgur muszlim kisebbség tagjaival szemben alkalmazott bánásmódja miatt az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen.
ENSZ-szakértők és aktivisták szerint legalább egymillió ujgurt és egyéb muszlim kisebbségek tagjait tartják fogva átnevelő táborokban.
A levélben felszólították Kínát, hogy hagyjon fel az ujgurok tömeges fogva tartásával. A Reuters megjegyzi: ez az első alkalom, hogy ilyen együttes lépés történt az ügyben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában (UNHRC).
Az emiatt példa nélkülinek számító, július 8-i keltezésű levelet 22 ország, köztük Ausztrália, Kanada, Japán, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Svájc követe írta alá.
A szöveg nyomatékosan felhívja Kína figyelmét a 47 tagú UNHRC-tagságából eredő kötelezettségeinek a legmagasabb szinten való tiszteletben tartására.
„Felszólítjuk Kínát, hogy tartsa tiszteletben nemzeti törvényeit és nemzetközi kötelezettségeit, tartsa tiszteletben az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat, köztük a vallás, illetve a meggyőződés szabadságához való jogot Hszincsiangban és szerte Kínában”
– áll a levélben.
„Felszólítjuk Kínát emellett arra is, hogy tartózkodjon az ujgurok és egyéb hszincsiangi muszlim és kisebbségi közösségek tagjainak önkényes őrizetbe vételétől és mozgásszabadságukban való korlátozásuktól”
– teszik hozzá.
Az ENSZ-ben történt támadást nem nézte ölbe tett kézzel Peking, és igyekezett az események elébe menni – írj a Magyar Nemzet.
Pénteken harminchét szövetségese állt ki a kínai kormány intézkedései mellett, közöttük számos muszlim ország, például Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Szíria is. Az aláírók leszögezik, hogy a muszlim szélsőségek elleni fellépés Hszincsiangban a nemzetközi terrorizmus ellen folytatott harc része.
Az eddig megjelent sajtóinformációk szerint Magyarország egyik dokumentumot sem írta alá.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium eddig nem válaszolt a lapnak az üggyel kapcsolatban feltett kérdéseire, igaz, a nyugati világ és Kína között egyensúlyozó magyar külpolitikában a távolságtartó magatartás logikus – jegyzi meg a cikk.
Kérdéses ugyanakkor, hogy meddig követhető a semleges politika.
A 2013 óta éleződő ujgur helyzet nem mutat javulást, ezért várhatóan a Kínával szembeni fellépés egyre értékesebb ütőkártyája lesz. Ezt egyébként Peking felismerte, és mások mellett a magyar kormányt is igyekezett saját oldalára állítani.
Márciusban a Reuters számolt be arról, hogy külföldi diplomaták szervezett utakon látogatnak meg hszincsiangi táborokat, a meghívottak listáján Magyarország is szerepelt.
