Pető Andrea új könyvében egy nyilas nő esetén keresztül ad képet a második világháborút követő igazságszolgáltatás természetéről.
Hazánkban becslések szerint tizenötezer volt a női nyilas párttagok száma, és Magyarországon a több mint négyszáz halálos ítélet közül hetet szabtak ki nőkre. Közülük Dely Piroska mellett Pap Etel és Salzer Vilmosné Háy Lujza neve a legismertebb – derül ki az Index cikkéből, ami Pető Andrea Láthatatlan elkövetők. Nők a magyarországi nyilasmozgalomban című könyvét ajánlja az olvasók figyelmébe.
A Bookline.hu leírása szerint a kötet a budapesti népbíróság egyik legelső ügyének, Dely Piroska esetének „krimiszerűen izgalmas elemzésén keresztül ad képet a második világháborút követő igazságszolgáltatás természetéről, valamint a nők szélsőséges radikális politikai mozgalmakban való részvételéről,
részletesen szólva a nők elkövetővé válásáról, valamint a háború utáni emlékezetük kialakulásáról”.
A női elkövetők eddig láthatatlanok voltak a történetírásban éppúgy, mint a kollektív és az egyéni emlékezetben – olvasható az ajánlóban.
A kötet többek között elemzi a magyarországi szélsőjobboldali női politizálás okait, motivációit, formáját, fényképeit és főbb személyiségeinek életútját.
| Pető Andrea 1964-ben született Budapesten, történész, MTA Doktora, a Közép-Európai Egyetem egyetemi tanára. Kutatási területe a 20. századi társadalom és a társadalmi nemek története. Öt monográfiája, 31 szerkesztett kötete és 261 könyfejezete valamint tanulmánya tizenkilenc nyelven jelentek meg. 2005-ben a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki. 2006-ban az MTA Bolyai Plakettet kapta. 2018-ben az Európai Akadémiák (ALLEA) Madame de Staël Díját kapta munkássága elismerésül. Legutóbbi kötete a Jaffa Kiadónál: Elmondani az elmondhatatlant. A nemi erőszak története a Magyarországon a második világháború alatt, Budapest, 2018. (Forrás: Bookline.hu) |
Az Index leírása szerint egyébként Dely Piroska azt vallotta magáról, hogy nem volt fegyvere, de azt kész volt elismerni, hogy a katonák segítségére volt a bűntettek végrehajtásában. Életéről máig nem sok információ derült ki: 1913-ban vagy 1916-ban született vidéken, Jászkiséren, a nyilas hatalomátvételkor pedig Budapesten lakott. Elvált nőként volt két gyereke, akikről semmit nem lehet tudni. Vallomásaiban néhol ápolónőként, néhol pedig könyvelőként vagy üzemi munkásként adta meg a foglalkozását.
Azt állította, hogy egy német tábornok barátnője volt – ami nem volt ritka akkoriban, ugyanis általában a megtévesztő férfira való hivatkozás gyakran mérsékelte a nők büntetését. Miután az egyik kihallgatáson terhességre hivatkozott, a Nyilaskeresztes Párt tagjaként 19 rendbeli gyilkosságért meghozott halálos ítéletét a szülésig felfüggesztették. Később kiderült, hogy egy börtönorvos rákos betegségét diagnosztizálta korábban terhességnek.
Dely Piroska kivégzését 1946. március 23-án hajtották végre.