Tucatnyi dél-koreai diák tanulmányozza a zsidóság legszentebb írásait Izraelben. Hazatérésük után gyakran a zsidó állam legjobb nagyköveteiként is szolgálnak.
„A koreaiak tisztelik a zsidókat, mert bár sokáig nem volt saját országuk, megőrizték az identitásukat és a modern világban is sok sikeres zsidó van. Nagyon érdekes a számunkra megismerni, hogy a sok-sok nehézség ellenére, miként tudták megtartani önazonosságukat”
— mondta a Israel21c magazinnak Kim Kyoungsik, egy lelkipásztor, aki nyolc évet tanult Izraelben.
A disszertációját Eszter könyvéből író, 38 éves szöuli pap nem csupán elhivatott tanulmányozója a zsidó vallásnak. Saját fejlesztésű applikációjával és honlapjával, valamint Youtube-csatornájával maga is oktatójává vált annak a sok tucatnyi ázsiai diáknak, akik valamiért érdeklődnek a zsidóság és Izrael iránt.
Az Israel21c nemrég közölt riportjában arról írnak, hogy a ramat-gani Bar-Ilan egyetem Biblia tanszékén jelenleg mintegy 30 koreai hallgató ismerkedik a Héber Bibliával, ráadásul eredeti nyelven. Ezzel messze ők a legnépesebb külföldi diákcsoport a tanszéken.
A lelkész Kyoungsik, aki a koreai kontingens legismertebb tagja, már gyerekkora óta érdekelődik a Szentírás iránt, és számára lelkipásztorként valódi spirituális misszió is a szöveg mellett a környezet és az eredeti helyszínek tanulmányozása.
Kyoungsik – közel egy évtized után – nemrég visszatért hazájába, több száz követője van a közösségi médián keresztül működtetett oktatási projektjének.
AlphAlef applikációja abban segít honfitársainak, hogy eredeti nyelven tanulmányozhassák a Bibliát. Napi 1000 kattintást generáló, saját fejlesztésű programja minden elismerést megérdemel.
Mégis, miért annyira érdekes Izraelben tanulni mindezt a koreai keresztényeknek? Erre Kyoungsik a következőket mondja:
„Rengeteget utaztam az évek alatt. A Bibliát a saját helyszínein ismerhettem meg Izraelben. Erre sehol máshol nincs lehetőség”.
A kutató kedvenc helyszínének a Júdeai-sivatagot nevezte, szerinte ugyanis a Szentírásban a sivatagi puszta rendkívüli szimbolikával bír, Isten és Izrael népének találkozási helye. „Egy kies sivatagban nem élhetünk isteni beavatkozás nélkül” – fogalmazott.
Michael Avioz, a Biblia tanszék vezetője szerint az egyetemükön a judaizmussal ismerkedő hallgatók többségét vallási elköteleződés hajtja. „Számukra a Biblia isteni eredetű szöveg, ennek szellemében végzik tanulmányaikat. Természetesen a tanszékünk nyitott minden érdeklődő iránt” – tette hozzá.
Avioz arról is beszélt, hogy az évekig Izraelben tanuló koreaiakkal remek az együttműködés, ami a kölcsönös megértésen alapul. Az oktatók sokszor türelmesebbek a héber nyelv vagy a szokatlanul meleg időjárási viszonyok miatt külön kihívásokkal szembesülő vendégekkel, akiktől pedig cserébe a szokásosnál sokkal nagyobb elismerést és tiszteletet kapnak.
A riport egyik érdekes pontja, amikor a koreai pap és az izraeli professzor a vallások közötti toleranciáról és az Izraelben élő sokféle ember egymás iránti tiszteletéről tanakodik.
„Nyilvánvaló, hogy akad konfliktus a különbözőségek együttlétéből, de én ezt a jövő egy új aspektusának érzem. Különböző emberek és különböző vallások léteznek egymás mellett” – mondja Kyoungsik, akit meglepett az Izraelre jellemző sokszínűség . „Nyilvánvaló, hogy az együttélés konfliktusokkal jár, de úgy vélem, ez a jövőnk egy másik aspektusa. Meg kell tanulnunk, hogy miképp tudunk együtt élni”.
Avioz – aki hangsúlyozza, hogy oktatásuk tudományos és nem vallási alapú – pedig azt emelte ki, hogy „mi nem akarjuk zsidóvá tenni hallgatóinkat, ők pedig nem azért jönnek, hogy kereszténnyé formáljanak bennünket”.
A szép szavak és kölcsönös szimpátia mellett jelentős módszertani alapja is van a koreaiak érdeklődésének. Kyoungsik szerint a zsidó hagyományban ismert oktatási elvek, a hevruta sajátságai (a diákok intenzív, párokban történő tanulása) nagyon imponálnak az ázsiaiaknak.
Aaron Amit professzor, a Bar-Ilan Talmud tanszékének professzora egyenesen azt állítja, hogy sehol a világon másutt nem tud arról, hogy a Talmudnak – vagy legalábbis az az alapján készült összeállításoknak – akkora népszerűsége lenne, mint Dél-Koreában.
Aaron Amit szerint Koreában még bizonyos gyermekkönyvekben és tévéműsorokban is megjelennek – ahogy az ázsiai országban hívják – Talmudu történetek.
A tudás, ami a Talmud alapja, olyan érték, amivel sok ember tud azonosulni.
„A tudást senki nem tudja elrabolni az embertől. Ezzel Dél-Koreában is maximálisan egyet tudnak érteni”
– fogalmazott a tanszékvezető. Amit és az egyetem Biblia tanszékét vezető Avioz is egyetértett abban, hogy az évek során a sok tucatnyi koreai keresztény hallgató, visszatérve hazájába indirekt módon Izrael állam és a zsidó nép legjobb nagyköveteivé is válhatnak.
Kyoungsik lelkipásztor szerint ennek történelmi okai is vannak.
„Mindannyian megtapasztaltuk, mit jelent a zsarnoki elnyomás. Sokat szenvedtünk mi is a háborúk és csatározások során. Vagyis odahaza létezik egyfajta szimpátia a zsidókkal, és nekem feltett szándékom mindezt tovább terjeszteni”.