Vitát indított a jogállamiság megerősítésének jövőbeli lehetőséges módjairól szerdán az Európai Bizottság, mondván, a jelenlegi folyamatokat látva erre minden korábbinál nagyobb szükség van.
Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy az egész Európai Unió működése attól függ, hogy valamennyi tagállamban érvényesülnek-e a jogállamiság követelményei.
„Itt az ideje, hogy az uniós intézmények, a tagállamok, a különböző hatóságok és az érdekelt felek közösen végiggondolják, miként lehet megőrizni és támogatni a jogállamiságot az EU-ban” – mondta.
Timmermans röviden kitért a romániai helyzetre, és a megkezdett reformfolyamat folytatására, újbóli pályára állítására szólította fel Bukarestet.
Előtte az Európai Parlament (EP) elnöke a testület szerdai brüsszeli plenáris ülésén aggodalmát fejezte ki az európai főügyészi tisztségre jelölt Laura Codruta Kövesi elleni romániai bűnvádi eljárás miatt.
A romániai helyzet
Antonio Tajani elfogadhatatlannak nevezte, hogy a román hatóságok az eljárás megindításával és Laura Codruta Kövesi őrizetbe vételével próbálják megakadályozni a jogász kinevezését.
„Laura Codruta Kövesi továbbra is élvezi az Európai Parlament bizalmát, és továbbra is ő az EP jelöltje” – húzta alá.
Kijelentette, az EP nem avatkozik bele a román igazságszolgáltatásba, tiszteletben tartja az ártatlanság vélelmét. Azonban arra szólítja fel a román hatóságokat, hogy ne gördítsenek akadályokat a jelölt részvétele elé a kinevezési eljárásában, és „állítsa le az aránytalan intézkedést”, amely miden emberi és jogi szempontnak ellentmond.
Az Európai Parlament házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete március elején döntött arról, hogy Laura Codruta Kövesit, a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) korábbi vezetőjét választja hivatalos jelöltjének az európai főügyészi tisztségre.
A leendő főügyészt az EU társjogalkotó szervei – a tagállamok kormányait tömörítő tanács és az Európai Parlament – közös megegyezéssel hét évre nevezik ki, várhatóan április folyamán.
Nélkülünk indul az Európai Ügyészség
Az Európai Ügyészség, amely a tervek szerint legkésőbb 2021 elején kezdi meg működését, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben jár majd el. Az úgynevezett uniós megerősített együttműködéssel létrejövő szervezetben 22 tagállam vesz részt, Magyarország nincs köztük.
A bukaresti kormány hevesen tiltakozik és kampányol Kövesi európai főügyészi megválasztása ellen, ami a szakemberek szerint meglehetősen átpolitizálttá teszi az ügyet, és rontja a volt korrupcióellenes román ügyész esélyeit.
Az igazságszolgáltatás szereplőinek bűncselekményeit kivizsgáló speciális román ügyészség (SIIJ) márciusban bűnvádi eljárást indított Laura Codruta Kövesi ellen, aki csak az ügyész engedélyével hagyhatja el Romániát. Kövesi óvást emelt a legfelsőbb bíróságon az ellene 60 napra elrendelt hatósági felügyelet ellen, amelynek értelmében rendszeresen kell jelentkeznie a rendőrségen, nem végezheti munkáját a legfőbb ügyészségen, nem beszélhet az ügyben érintett tanúkkal és nem kommunikálhat ügyéről a sajtóval.