Joseph-Philibert Girault de Prangey munkáinak a világ egyik leglátogatottabb múzeuma ad otthont New Yorkban.
„Monumentális utazás: Girault de Prangey” címmel nyílt kiállítás a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeumban (MET) – derül ki a Jewish Telegraphic Agency eheti beszámolójából. A világhírű intézményben bemutatott művek között tizenkét kép is szerepel a 19. századi Jeruzsálemről, ahova a francia építészettörténész nem sokkal a fényképezőgép elődjének számító dagerrotípia feltalálása után érkezett.
Joseph-Philibert Girault 1842-ben hagyta maga mögött párizsi otthonát, hogy a Földközi-tenger környékét bejárva megörökítse, amit csak látott, noha óriási kamerájával meglehetősen nagy kihívást jelentett hároméves utazása.
A francia kalandor Jeruzsálem mellett Egyiptomban, Libanonban és Anatóliában és Törökországban is járt; és összesen csaknem ezer képet készített a dagerrotípia nevű módszerrel, ami a fotográfiában az elsőként gyakorlati használatba került képrögzítési eljárás volt.
„Ebben a korszakban egyetlen más fotós sem vett részt olyan hosszú utazáson, ahol Girault-hoz hasonló mennyiségű felvételt tudott volna készíteni” – hangsúlyozta a művek jelentőségét Stephen Pinson, a kiállítás kurátora.
Girault de Prangey 1844. május 21-én lépett a Szentföldre, ahol az Óváros számos pontját végigjárta. A Damaszkuszi- és Oroszlános kapu mellett a Bethesda medence és a Szikladóm is úti céljai között szerepelt. Továbbá a marokkói negyedet és a Robinson-ívet és megörökítette, ahogy a Jeruzsálem területén kívül eső Josafát völgyét is.
Izraelben tett útjáról Girault de Prangey a következőket írta: „A szentvárosban és környékén eltöltött 55 nap után képzelhetik, mekkora örömben van részem – köszönhetően annak, hogy egy gyerekkori álmom vált valóra”, majd hozzátette: a képek elkészítése mellett legalább akkora örömöt okozott neki annak a lehetősége, hogy másokkal is megoszthatta, amiket látott.
A francia utazóhoz hasonlóan többen is nagy lelkesedéssel utaztak Izrael területére, hogy képeket készítsenek a 19. század derekához közeledve. Frédéric Goupil-Fesque már 1839-ben, a dagerrotípia feltalálása után három hónappal a Szentföldre utazott, majd Pierre-Gustave Joly de Lotbinière is követte 1840-ben, hogy megörökítse Jeruzsálem utcáit. Továbbá több helyi lakos is igyekezett megörökíteni az utókor számára a Szentföld akkori látképét.
Az általuk készített képek gyakran szolgáltak kiváló alapként könyvillusztrációkhoz, ám szinte kivétel nélkül elkoptatta őket az idő vasfoga. Girault de Prangey képeinek különlegességét adja, hogy több mint 160 év elteltével is megőrizték állapotukat, amiket egy általa készített egyedi fadoboz őrzött hosszú időkön át.
Girault de Prangey munkásságának hamarosan egy másik kiállítás is emléket állít, és a philadelphiai Barnes Alapítvány gyűjteményében kapnak helyet Jeruzsálem legrégebbről fennmaradt képei. A Jeruzsálemről közzé tett első felvételek közül érdemes megtekinteni az első hanggal rögzített mozgóképek egyikét is, amit 1929-ben készítettek a zsidó főváros utcáin.