Alapvetően átalakulhat a világ vallási térképe a következő évtizedekben. A Pew Research Center demográfiai előrejelzése szerint 2035-re a muszlimok száma meghaladhatja a keresztényekét, 2070-re pedig már 3,64 milliárd muszlim élhet a Földön. Eközben a világ zsidó népességének súlypontja egyre határozottabban Izraelbe helyeződik át: ötven év alatt 46-ról 62,5 százalékra emelkedhet az ott élő zsidók aránya. Az Egyesült Államokban és Európában ezzel szemben folytatódhat a zsidó közösségek relatív visszaszorulása. A kutatás szerint a változások mögött elsősorban a születésszámok, a társadalmak elöregedése és a vallási identitás átalakulása áll.
A Pew Research Center legújabb, 2026 novemberében ismertetett demográfiai előrejelzése szerint a következő fél évszázadban olyan jelentős változások következhetnek be a világ vallási összetételében, amelyek alapvetően átformálják a kereszténység, az iszlám és a zsidóság földrajzi és demográfiai helyzetét. A kutatóintézet a 2020-as népességi adatokat alapul véve, a termékenységi mutatók, a várható élettartam, a korösszetétel és a vallásváltási folyamatok figyelembevételével készített előrejelzést 2070-ig.
Az eredmények szerint az iszlám már a következő évtizedben a világ legnagyobb vallásává válhat, miközben a kereszténység számszerű növekedése ellenére folyamatosan veszít globális arányából.
A zsidóság esetében különösen figyelemre méltó változás várható: bár a világ zsidó népessége növekedhet, a globális népességnövekedéstől elmaradó ütemben, és a zsidó élet demográfiai központja minden korábbinál határozottabban Izraelbe helyeződhet át.
Fontos hangsúlyozni, hogy az előrejelzés nem megmásíthatatlan jövőképet jelent. A Pew számításai azt mutatják meg, milyen változások várhatók, amennyiben a jelenlegi demográfiai tendenciák, illetve a kutatók által feltételezett hosszú távú folyamatok érvényesülnek. A következő évtizedekben a migráció, a gazdasági fejlődés, a politikai események és a vallási identitás változásai természetesen módosíthatják a tényleges eredményeket. A számítások ugyanakkor egyértelműen kirajzolnak néhány olyan folyamatot, amelyek már ma is megfigyelhetők, és amelyek különösen nagy jelentőséggel bírnak Izrael és a világ zsidó közösségeinek jövője szempontjából.
2035-re az iszlám lehet a világ legnagyobb vallása
A Pew előrejelzésének egyik legfontosabb megállapítása, hogy az iszlám követőinek száma 2035 körül meghaladhatja a keresztényekét. A számítások szerint ekkor világszerte mintegy 2,57 milliárd muszlim és 2,52 milliárd keresztény élhet. A különbség a következő évtizedekben tovább növekedhet: 2070-re a muszlimok száma elérheti a 3,64 milliárdot, miközben a keresztényeké 2,96 milliárdra emelkedhet. Ez azt jelentené, hogy a muszlim népesség 2020 és 2070 között mintegy 80 százalékkal növekedne, szemben a világ teljes népességének várható 29 százalékos emelkedésével. Az iszlám követőinek aránya így a 2020-as 26 százalékról 2070-re 36 százalékra nőhetne.
A változás hátterében mindenekelőtt a muszlim társadalmak viszonylag fiatal korösszetétele és magasabb gyermekvállalási aránya áll. A Pew adatai szerint 2020 és 2025 között a muszlim nők átlagosan 3,1 gyermeket vállaltak világszerte, miközben a nem muszlim népesség körében ugyanez a mutató 2,0 volt. Bár a kutatók szerint a muszlim termékenységi ráta 2065 és 2070 között várhatóan 2,2-re csökken, a fiatalabb népességből adódó demográfiai lendület még hosszú évtizedeken keresztül biztosíthatja a gyors növekedést. A muszlimok medián életkora 2020-ban mindössze 24 év volt, szemben a keresztények 31 éves medián életkorával. A két vallási közösség közötti korkülönbség a következő évtizedekben mérséklődhet, de 2070-ben is fennmaradhat: a muszlimok medián életkora 35, a keresztényeké 37 év lehet.
A kutatás egyik különösen fontos megállapítása, hogy az iszlám növekedése nem elsősorban a keresztények tömeges áttérésének következménye. Alan Cooperman, a Pew Research Center valláskutatási igazgatója a Jewish News Syndicate-nek (JNS) nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a két vallás között várhatóan nem lesz számottevő nettó áttérés. A keresztény népesség növekedésének jelentős része továbbra is keresztény többségű országokban, míg a muszlim népesség gyarapodásának döntő többsége már jelenleg is muszlim többségű államokban következhet be. A szakember ezért óva intett attól, hogy a demográfiai folyamatokat a kereszténység és az iszlám közötti valamiféle vallási háborúként értelmezzék, amelyben az egyik fél a másik rovására terjeszkedik. A számok mögött elsősorban népesedési folyamatok állnak, nem pedig a két vallás közötti tömeges áttérések.
Izraelben élhet a világ zsidóságának közel kétharmada
A zsidó világ számára a kutatás talán legjelentősebb megállapítása, hogy 2070-re a világ zsidóságának 62,5 százaléka Izraelben élhet, szemben a 2020-ban mért 45,9 százalékkal. Ez közel 17 százalékpontos emelkedést jelentene, és egyúttal azt is, hogy Izrael minden korábbinál meghatározóbb szerepet töltene be a világ zsidó népességének otthonaként.
A Pew számításai szerint az izraeli zsidó lakosság száma a 2020-as 6,8 millióról 2070-re 11,1 millióra emelkedhet, elsősorban a természetes népszaporulatnak, vagyis annak köszönhetően, hogy a születések száma tartósan meghaladja a halálozásokét.
A folyamat egyik legfontosabb magyarázata az izraeli és a diaszpórában élő zsidó közösségek közötti demográfiai különbség. Az izraeli zsidó társadalom viszonylag fiatal, és a gyermekvállalási arány is lényegesen magasabb, mint a világ számos más zsidó közösségében. A Pew adatai szerint a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élő zsidók körében az egy nőre jutó átlagos gyermekszám mintegy 3,0, míg Észak-Amerikában mindössze 1,5. Ez utóbbi jóval elmarad a népesség hosszú távú reprodukciójához általában szükséges, megközelítőleg 2,1-es termékenységi szinttől. Az izraeli zsidóság növekedése tehát nem kizárólag a bevándorlásra épül, hanem jelentős részben az országon belüli természetes népszaporulat eredménye lehet.
A kutatás ugyanakkor arra is rámutat, hogy a zsidó népesség világszinten várhatóan lassabban növekszik majd, mint a Föld teljes lakossága. A Pew számításai szerint a világ zsidó népessége a 2020-as mintegy 15 millióról 2070-re közel 18 millióra emelkedhet, ami 20 százalékos növekedést jelent. Ugyanebben az időszakban azonban a világ teljes népessége várhatóan 29 százalékkal bővül. Ennek következtében a zsidók aránya a globális népességen belül a 2020-as 0,19 százalékról 2070-re 0,17 százalékra csökkenhet. Vagyis miközben abszolút számban több zsidó élhet a világon, a zsidóság aránya az emberiség egészén belül valamelyest kisebb lehet.
A számítások értelmezésénél azonban lényeges módszertani sajátosságot is figyelembe kell venni. A Pew ebben az előrejelzésben elsősorban azokat tekinti zsidónak, akik vallási hovatartozásuk alapján zsidóként azonosítják magukat. Az Egyesült Államokban ugyanakkor jelentős azoknak a száma, akik zsidó származásúnak vagy kulturális értelemben zsidónak vallják magukat, de vallásukat tekintve nem azonosítják magukat a zsidósággal. Cooperman szerint az amerikai zsidóság tágabb meghatározása alapján számított népességének mintegy 30 százaléka ebbe a kategóriába tartozik. A Pew korábbi felméréseiben az amerikai felnőttek 1,7 százaléka vallási értelemben zsidónak, további 0,6 százaléka pedig vallástalan zsidónak vallotta magát, utóbbiaknak legalább az egyik szülőjük zsidó volt, vagy zsidó neveltetésben részesültek.
Izrael esetében a kutatás az izraeli belügyminisztérium adataira támaszkodik, amelyek a zsidó státusz meghatározásánál a haláchikus kritériumokat, vagyis az anyai ágon történő zsidó származást, illetve az izraeli főrabbinátus által elismert betérést veszik alapul. A két országban alkalmazott eltérő nyilvántartási és identitási kategóriák ezért megnehezítik a teljesen pontos összehasonlítást. A kutatók hangsúlyozzák, hogy az amerikai zsidó közösség a demográfiai arányváltozások ellenére is jelentős marad, különösen akkor, ha a vallási és kulturális értelemben vett zsidó identitást egyaránt figyelembe vesszük.
Amerika elveszítheti keresztény többségét, a zsidóság súlya is csökkenhet
Az Egyesült Államok vallási összetétele a következő évtizedekben szintén jelentősen átalakulhat.
A Pew szerint a keresztények továbbra is az ország legnagyobb vallási közösségét alkotják majd, de 2070-re elveszíthetik abszolút többségüket.
Arányuk a 2020-as 64 százalékról 47,8 százalékra csökkenhet, elsősorban a vallási identitás megváltozása miatt. Az Egyesült Államokban ugyanis a kereszténységből kilépők száma várhatóan meghaladja majd azokét, akik más vallási vagy világnézeti háttérből kereszténnyé válnak.
Ezzel párhuzamosan a muszlim népesség jelentős növekedése várható. Észak-Amerikában a muszlimok száma a 2020-as 5,91 millióról 2070-re 19,86 millióra emelkedhet, ami 236 százalékos növekedésnek felel meg.
A Pew szerint ez lehet a muszlim népesség leggyorsabb regionális növekedése a világon. Az Egyesült Államokban önmagában mintegy kilencmillióval több muszlim élhet 2070-ben, mint 2020-ban, és arányuk az amerikai lakosságon belül megközelítheti a négy százalékot.
Az amerikai zsidóság relatív súlya ezzel szemben csökkenhet. A Pew előrejelzése szerint 2020-ban még a világ zsidóságának 38,8 százaléka élt az Egyesült Államokban, 2070-re azonban ez az arány 25,5 százalékra eshet vissza. Az amerikai népességen belül a vallási értelemben zsidónak számítók aránya ekkor 1,2 százalék lehet, miközben a muszlimok 3,7, a hinduk pedig 2 százalékot képviselhetnek. A zsidóság így a jelenlegi harmadik helyéről hátrébb kerülhet az amerikai vallási közösségek rangsorában. A buddhisták aránya a számítások szerint 1,3 százalékról 1,1 százalékra mérséklődhet.
Az amerikai zsidóság demográfiai kihívásainak egyik fő oka az elöregedés és az alacsony gyermekvállalási arány. A kutatás szerint az amerikai zsidók átlagosan idősebbek és kevesebb gyermeket vállalnak, mint izraeli társaik, ami hosszú távon egyre nagyobb különbséget eredményezhet a két közösség növekedési ütemében. A világ zsidóságának földrajzi súlypontja ezért akkor is Izrael felé tolódhat, ha az Egyesült Államok továbbra is a világ egyik legfontosabb zsidó közösségének ad otthont.
Európában tovább zsugorodhat a zsidó népesség aránya
A Pew előrejelzése szerint a világ zsidóságának Európában élő része a 2020-as 9 százalékról 2070-re mindössze 5 százalékra csökkenhet.
Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden európai országban azonos ütemben vagy azonos okokból fogy majd a zsidó népesség, de a kontinens globális zsidó demográfiában betöltött szerepének további visszaszorulását vetíti előre.
A változás különösen látványos lehet Franciaországban és Oroszországban, amelyek történelmileg a legnagyobb európai zsidó közösségeknek adtak otthont.
Franciaország a 2020-as adatok szerint még a világ harmadik legnagyobb zsidó közösségével rendelkezett, 2070-re azonban az ötödik helyre csúszhat vissza. Oroszország, amely jelenleg a hetedik helyen áll a zsidó népesség nagysága alapján, a Pew szerint teljesen kikerülhet az első tíz országból. Ezzel párhuzamosan Mexikó bekerülhet a világ tíz legnagyobb zsidó közösségével rendelkező országa közé, Kanada pedig Izrael és az Egyesült Államok mellett a harmadik olyan állammá válhat, ahol a zsidók a teljes népesség több mint egy százalékát alkotják.
A keresztény többség visszaszorulása sem kizárólag az Egyesült Államokra korlátozódhat. A kutatók szerint 2070-re Kanada és Németország is elveszítheti keresztény többségét, miközben világszerte 61 országban legalább öt százalékponttal csökkenhet a keresztények aránya. A muszlimok részesedése ugyanakkor 31 országban növekedhet legalább öt százalékponttal. A Pew számításai alapján a keresztény többségű országok száma a 2020-as 120-ról 2070-re 110-re mérséklődhet, míg a muszlim többségű államoké 53-ról 54-re emelkedhet. Az utóbbi csoporthoz az előrejelzés szerint Elefántcsontpart csatlakozhat. A zsidók továbbra is egyetlen országban, Izraelben alkotnak majd többséget.
Afrika népességrobbanása és Ázsia visszaszorulása alakítja át a vallási térképet
A vallási arányok változásának egyik legfontosabb, gyakran kevésbé hangsúlyozott tényezője a világ népességének földrajzi átrendeződése. A Pew szerint 2020 és 2070 között Ázsia részesedése a világ teljes népességéből 58 százalékról 48 százalékra csökkenhet, miközben a Szaharától délre fekvő Afrika aránya 14 százalékról 27 százalékra emelkedhet. Ez azt jelentené, hogy 2070-re az emberiség több mint egynegyede a szubszaharai afrikai térségben élne. A Közel-Kelet és Észak-Afrika részesedése eközben 6 százalékról 8 százalékra nőhet, Európáé viszont 10 százalékról 6 százalékra eshet vissza.
A változások a kereszténység és az iszlám jövője szempontjából egyaránt meghatározók. Afrika számos országában mindkét vallás jelentős népességgel rendelkezik, és a magasabb termékenységi mutatók miatt a kontinens egyre nagyobb szerepet játszhat a globális vallási demográfiában.
Ezzel szemben Európa és Kelet-Ázsia alacsony születésszámai, valamint a társadalmak elöregedése csökkenthetik e régiók globális népességi súlyát. A valláshoz nem kötődők arányának világszintű csökkenésében a Pew szerint különösen fontos szerepet játszhat Kína népességének jelentős visszaesése, mivel az országban rendkívül nagy a magukat vallásilag nem elkötelezettnek vallók száma.
A kutatás szerint a vallásilag nem kötődők globális aránya mintegy 10 százalékkal, a buddhistáké pedig 23 százalékkal mérséklődhet a vizsgált ötvenéves időszakban. Ezek a változások jól mutatják, hogy egy vallási közösség világméretű részesedését nem csupán az határozza meg, hányan térnek át az adott vallásra vagy hagyják el azt, hanem az is, hogy hívei a világ mely régióiban élnek, és ezeknek a térségeknek miként változik a népessége.
A zsidók élnek a legtovább, de a közösség világszerte öregszik
A Pew kutatása a vallási közösségek várható élettartamáról és korösszetételéről is figyelemre méltó adatokat közöl. A 2020-as adatok alapján a zsidók várható élettartama volt a legmagasabb a vizsgált vallási csoportok között, átlagosan 80 év, ami 12 évvel haladta meg a muszlimok és kilenc évvel a keresztények megfelelő mutatóját.
A kutatók szerint ez az előny 2070-ben is fennmaradhat: a zsidók várható élettartama 87 évre emelkedhet, míg a keresztényeké és a muszlimoké egyaránt 77 év körül alakulhat.
A hosszabb élettartam ugyanakkor a közösségek elöregedéséhez is hozzájárul. A világ zsidóságának medián életkora a 2020-as 38 évről 2070-re 42 évre emelkedhet. A muszlimok esetében ugyanez a mutató 24-ről 35 évre, a keresztényeknél pedig 31-ről 37 évre nőhet. A különbségek tehát részben mérséklődnek, de a zsidó népesség a jövőben is a világ idősebb vallási közösségei közé tartozhat.
A gyermekvállalási mutatók terén szintén általános csökkenés várható. A Pew számításai szerint a zsidó nők átlagos gyermekszáma globálisan a 2020–2025 közötti 2,3-ról a 2065–2070 közötti időszakra 2,0-ra mérséklődhet. Ez már a népesség hosszú távú reprodukciójához általában szükséges 2,1-es szint alatt lenne. A muszlimoknál ugyanezen időszakban 3,1-ről 2,2-re, a keresztényeknél 2,5-ről 2,1-re csökkenhet a termékenységi ráta.
A zsidó közösségek esetében ugyanakkor továbbra is rendkívül nagy regionális különbségek maradhatnak fenn, különösen Izrael és Észak-Amerika között.
A vallási identitás változásának hatását a zsidó népesség esetében különösen nehéz előre jelezni. A Pew számításai szerint 2020 és 2070 között világszerte mintegy 550 ezer ember válthat vallási identitást úgy, hogy zsidóként kezd azonosulni. Ugyanakkor a kutatóintézet elismeri, hogy nem rendelkezik elegendő adattal annak megbízható becsléséhez, hányan hagyhatják el a zsidó vallási identitást azokban az országokban, ahol a zsidók a lakosság rendkívül kis hányadát alkotják. Emiatt a kutatás akár alul is becsülheti a következő évtizedekben a zsidó vallási identitástól eltávolodók számát.
A demográfiai előrejelzés Izrael szempontjából mindenesetre történelmi jelentőségű folyamatot vetít előre. Miközben a világ számos zsidó közösségében az alacsony születésszám és az elöregedés jelent kihívást, Izraelben a viszonylag fiatal népesség és a magasabb gyermekvállalási hajlandóság biztosíthatja a zsidó lakosság további növekedését. Amennyiben a Pew által felvázolt tendenciák érvényesülnek, 2070-re a világ minden nyolc zsidójából öt Izraelben élhet, ami alapvetően átalakíthatja a zsidó állam és a diaszpóra közötti demográfiai viszonyokat.














