A görögdinnye október 7-e után vált a palesztin aktivisták között elterjedt szimbólummá.
A zsidó asszony szerint célzott támadás érte a házát.
Így történt a görögdinnyés támadás
Rosa gyermekként élte túl a holokausztot Kelet-Európában, családjának azonban több tucat tagját, köztük édesapját is meggyilkolták a nácik. Később férjhez ment, több országban is élt, végül Nagy-Britanniában telepedett le.
A zsidó nő máig felkavaró emlékként idézte fel a Jewish Newsnak az idei nyár egyik napját. A holokauszttúlélő asszony, aki egyedül él, éppen leült, hogy megnézze a wimbledoni tenisztornát, amikor tompa csattanást hallott a bejárati ajtó felől.
„Felálltam, hogy megnézzem, mi történt. Kinyitottam az ajtót, és a küszöbön egy összetört görögdinnye hevert!”
Rosa, aki holokauszttúlélőként iskolákban és más intézményekben tart előadásokat, korábban a médiában is szerepelt, így a környéken többen is ismerik. Meggyőződése, hogy célzott támadás érte, ezért bejelentést tett a rendőrségen. Elmondása szerint azonban az elkövetőt azóta sem sikerült azonosítani.
Bár a támadás indítéka nem tisztázott, Rosa úgy véli, politikai indíttatású gyűlölet-bűncselekmény áldozata lett, mégpedig azért, mert a görögdinnye a palesztinpárti mozgalmak szimbólumává vált október 7-e óta [a gyümölcs piros húsa, zöld héja és fekete magjai a palesztin zászló színeire emlékeztetnek - a szerk.].
„Nem értem, miért történt. Folyton ezt kérdezem magamtól. Talán valaki el tudná mondani, mivel érdemeltem ki ezt. Miért?”
– mondta Rosa. A nő saját biztonsága érdekében kérte, hogy ne közöljék valódi nevét, mert attól tart, hogy személyazonosságának nyilvánosságra kerülése újabb, utánzó támadásokhoz vezethet.
A holokauszttúlélő nő a közösségi médiát okolja az antiszemitizmus terjedéséért
Rosa az incidens óta kiszolgáltatottabbnak érzi magát, és kénytelen volt megerősíteni otthona biztonságát. Évtizedeken át békében élt az Egyesült Királyságban, és korábban soha nem tapasztalt antiszemitizmust.
„Úgy gondolom, hogy az antiszemitizmus a 2023. október 7-i támadások, majd az azt követő gázai események után került ismét sokkal inkább előtérbe.
De egy pillanatig sem érzem úgy, hogy felelős lennék azért, ami ott történik. Nem vagyok politikus, és nem tartozom a katonai vezetéshez sem”
– fogalmazott.
Rosa a közösségi médiát is az antiszemitizmus terjedésének egyik hajtóerejeként látja, és arra figyelmeztet, hogy nem szabad félvállról venni a jelenséget.
„Lehet, hogy csak én nem vettem észre, de az emlékeim szerint az 1930-as évek végén nem láttuk, milyen mély ellenszenv övezi a zsidókat. Akkor még nem létezett a világháló, amely ma annyi szemetet zúdít az emberekre.
Platformot ad az idiótáknak, hogy mindenféle szélsőbaloldali és szélsőjobboldali nézeteket terjesszenek.”
A brit Zsidó Közösségi Biztonsági Szolgálat (Community Security Trust, CST) adatai szerint 2026 első felében 1926 antiszemita incidenst regisztráltak az országban. Ez több mint kétszerese a 2023. október 7-i Hamász-támadást megelőző azonos időszakban feljegyzett esetek számának. A fizikai támadások száma 82 százalékkal emelkedett 2025 első félévéhez képest.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt írta, és automatikus időzítéssel jelent meg.













