Új frontot nyithatott Irán az Európa elleni kiberműveletekben: a feltételezések szerint az iráni Forradalmi Gárdához köthető hackerek szupermarketek és élelmiszeripari létesítmények hűtőrendszereit támadták meg. Franciaországban mintegy 700 üzletet érintett a szabotázs, legalább 15 helyen tűz is keletkezett, Belgiumban pedig több tucat boltban emelkedett meg a hűtőberendezések hőmérséklete. Párizs már hivatalosan Iránt vádolja, a belga kormányban azonban vita alakult ki a felelősség kérdésében.
Egészen szokatlan kibertámadások rázták meg az európai élelmiszer-kereskedelmet az elmúlt hetekben. A támadók nem bankok vagy kormányzati intézmények számítógépes rendszereit vették célba, hanem szupermarketek, hentesüzletek és élelmiszer-feldolgozó létesítmények digitálisan vezérelt hűtőberendezéseit. A rendszerekbe behatolva megváltoztatták a hűtési és leolvasztási beállításokat, aminek következtében egyes berendezésekben drasztikusan megemelkedett a hőmérséklet.
A francia hatóságok szerint az októberben végrehajtott támadássorozat mögött az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) áll. Belgiumban november elején történtek hasonló incidensek, ám ott egyelőre nincs egységes kormányzati álláspont arról, hogy hivatalosan is Teheránt tegyék-e felelőssé.
Franciaországban 700 üzletet érintett a szabotázs
A francia kiberbiztonsági hatóságok november 9-én nyilvánosságra hozott jelentése szerint az október 11-ről 12-re virradó éjszakán végrehajtott támadás mintegy 700 kereskedelmi létesítmény hűtőrendszerét érintette. A hackerek a berendezések digitális vezérléséhez hozzáférve szélsőségesen magasra állították a hőmérsékleti értékeket. Egyes esetekben a korábbi mínusz 27 Celsius-fokos hőmérséklet 50 fok fölé emelkedett.
A támadások következtében több ezer tonna élelmiszer válhatott fogyasztásra alkalmatlanná, és a beszámolók szerint legalább 15 helyszínen tűz is keletkezett. A francia külügyminisztérium több tízmillió euróra becsülte a keletkezett anyagi kárt.
Az érintett kereskedelmi láncok között olyan ismert vállalatok szerepeltek, mint a Carrefour, az Intermarché, a Leclerc, a Casino és a Coopérative U. A szabotázs azonban nem korlátozódott a nagy szupermarketekre: kisebb hentesüzletek, egy vágóhíd és élelmiszer-feldolgozó üzemek is a célpontok között voltak. Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter hétfőn bejelentette, hogy Párizs az iráni Forradalmi Gárdát tartja felelősnek a támadásokért.
A francia hatóságok szerint a műveletet a Forradalmi Gárda kibertámadásokkal foglalkozó szervezetéhez tartozó Shahid Kaveh egység hajthatta végre.
A francia kormány bekérette Irán párizsi nagykövetét, és európai uniós szankciókat kezdeményezett a feltételezett elkövetőkkel szemben. A francia kiberbiztonsági szervek arra is emlékeztettek, hogy az iráni Forradalmi Gárdához köthető csoportokat korábban is összefüggésbe hozták francia célpontok elleni kiberműveletekkel, köztük a Charlie Hebdo szatirikus lap elleni 2023-as támadással.
NeokohnBelgiumban a belügyminiszter Iránt vádolja, a külügyminiszter óvatosabb
November elején Belgiumban is több tucat üzlet hűtő- és fagyasztóberendezéseinek működését zavarták meg kibertámadásokkal. A hőmérséklet megemelkedése miatt az érintett kereskedőknek jelentős mennyiségű élelmiszert kellett megsemmisíteniük, ami komoly anyagi veszteséget okozott. Bernard Quintin belga belügyminiszter csütörtök este a VRT NWS közszolgálati műsorszolgáltatónak nyilatkozva kijelentette, hogy a biztonsági szolgálatok információi alapján nagy valószínűséggel Irán áll a támadások mögött.
„Biztonsági szolgálatainktól elegendő bizonyítékot kaptam ahhoz, hogy kijelentsem: nagy valószínűséggel Irán áll az üzleteinket célzó kibertámadások mögött” – fogalmazott Quintin.
A belga külügyminiszter, Maxime Prévot azonban ennél óvatosabban nyilatkozott. Szerinte a jelenleg rendelkezésre álló információk nem elegendők ahhoz, hogy Belgium hivatalosan is Iránt nevezze meg elkövetőként. Hangsúlyozta, hogy egy külföldi állam felelősségének diplomáciai következményekkel járó megállapítása a külügyminisztérium hatáskörébe tartozik, az ügyben pedig továbbra is nyomoz a szövetségi ügyészség.
A két miniszter eltérő álláspontja jól mutatja a kibertámadások kivizsgálásának egyik legnagyobb nehézségét: a titkosszolgálati információk alapján megfogalmazott gyanú és a nemzetközi jogi, illetve diplomáciai következményekkel járó hivatalos felelősségmegállapítás nem ugyanaz.
Hasonló hűtőrendszer-zavarokról Európa más országaiból, köztük Hollandiából, Luxemburgból, Írországból, Finnországból és Svédországból is érkeztek jelentések. Egyelőre azonban nem bizonyított, hogy valamennyi incidens mögött ugyanaz a hackercsoport állna.
NeokohnMég a vérkészítmények tárolását is veszélyeztették
A brit The Guardian beszámolója szerint Franciaországban nemcsak élelmiszerüzletek, hanem egészségügyi hűtőberendezések is célponttá váltak. Egy incidens során illetéktelenek fértek hozzá a vérkészítmények tárolására szolgáló hűtőrendszerek vezérléséhez, és rendkívül magasra állították a hőmérsékleti, illetve leolvasztási határértékeket. A francia vérellátó szolgálat közlése szerint a riasztórendszerek időben jelezték a rendellenességet, így a technikusok még azelőtt le tudták állítani a berendezéseket, hogy a vérkészítmények megsemmisültek volna. A hatóságok egyelőre nem állapították meg, hogy ez az eset közvetlenül összefüggött-e a szupermarketek elleni támadássorozattal.
A történtek arra figyelmeztetnek, hogy a modern kibertámadások már nem pusztán adatok ellopására vagy informatikai rendszerek megbénítására irányulhatnak. A digitálisan vezérelt ipari berendezések manipulálásával a támadók közvetlen fizikai károkat, tüzeket, élelmiszer-biztonsági problémákat, sőt egészségügyi veszélyhelyzeteket is előidézhetnek.
Európai válaszlépések jöhetnek Irán ellen
A francia kormány szerint az októberi támadások olyan súlyos szabotázsakciónak minősülnek, amelyre nemzetközi választ kell adni. Párizs ezért az Európai Unióval együttműködve kíván fellépni az elkövetőkkel szemben.
Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője jelezte, hogy a november 16-i uniós külügyminiszteri tanácsülésen lehetőség nyílik az európai kibertámadások megvitatására. Amennyiben az iráni felelősség bizonyítást nyer, az uniós szankciók további szigorítása is napirendre kerülhet.
Irán rendszeresen tagadja, hogy külföldi célpontok ellen rosszindulatú kiberműveleteket hajtana végre.
Neokohn
