A Financial Times beszámolója szerint Oroszország 90 darab, helikopterre szerelhető indítóállványt ad Iránnak azokhoz a precíziós irányítású rakétákhoz, amelyeket az orosz erők széles körben használnak Ukrajnában. Ezzel újabb dimenziója nyílt meg a Moszkva és Teherán közötti katonai együttműködésnek.
Ez a korábban nem publikus megrendelés újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy Moszkva miként támogatja Irán hadseregét. Ideértve egy titkos programot is, amelynek célja, hogy segítse Teheránt olyan szuperszonikus cirkálórakéták fejlesztésében, amelyek potenciálisan veszélyt jelenthetnek az amerikai haditengerészet hajóira a Perzsa-öbölben − értesült a Financial Times.
A lap birtokába került, a 2024-es és 2025-ös éveket lefedő orosz védelmiipari gyártási ütemtervben szerepel egy 90 darabos APU-L indítóberendezésre vonatkozó exportmegrendelés egy „K-10” kóddal jelölt vevőtől; ezt a kódot az orosz állami fegyverexportáló cég Iránra való utalásként használja.
A dokumentumokból ugyanakkor nem derül ki, hogy a indítóberendezéseket végül leszállították-e.
Az orosz helikoptereket már bevásárolták
A hordozóállványokat Oroszország könnyű, többcélú irányított rakétájának – az LMUR vagy Izdelije 305 néven ismert, mozgó célpontok ellen is bevethető precíziós fegyver – hordozására tervezték.
A rakéta 2022-ben került be az orosz hadsereg állományába, és azóta széles körben alkalmazzák Ukrajnában. Az amerikai hadsereg Worldwide Equipment Guide című kiadványa szerint az APU-L indítóállványokat Oroszország Mi-28-as támadóhelikoptereihez tervezték, és két rakétát képesek szállítani.
Irán már beszerezett orosz Mi-28-as helikoptereket. 2023 novemberében iráni tisztviselők bejelentették, hogy a szállításra vonatkozó megállapodások véglegesítésre kerültek.
A Financial Times szerint 2026 januárjában az interneten megjelent képek egy Mi-28-ast ábrázoltak Teheránban. A gyártási dokumentumokat a Dallas Analytics, egy ukrán magán hírszerző szervezet bocsátotta a lap rendelkezésére.
„Minőségileg új stratégiai fegyverrendszer”
A lap szeptemberi oknyomozó cikkéből kiderült, hogy Oroszország a C430L kódnevű program keretében titokban segítette Iránt a szuperszonikus cirkálórakéta-technológia fejlesztésében is.
Az újság által áttekintett, kiszivárgott orosz levelezés, utazási nyilvántartások és katonai szabadalmak szerint a program 2023-ban indult, és az Irán, az Egyesült Államok és Izrael közötti idei háború alatt is folytatódott.
A projekt egy olyan ramjet hajtóműrendszer kifejlesztésére összpontosított, amely képes a rakéta repülését a hangsebesség többszörösén fenntartani, ezáltal potenciálisan csökkentve az Egyesült Államok és szövetségesei légvédelmének rendelkezésre álló reakcióidejét.
„Az irániak számára ez egy minőségileg új stratégiai fegyverrendszert jelentene, amely fenyegetést jelenthet az amerikai haditengerészet hajóira” – nyilatkozta a Financial Timesnak Jim Lamson, az Iránra szakosodott volt CIA-katonai elemző.
Irán ugyan megépítette és repülési teszteknek vetette alá a hajtóműrendszert, de a lap nem talált bizonyítékot arra, hogy az orosz segítséggel kifejlesztett szuperszonikus cirkálórakéta hadrendbe is állt volna.
Korábban egyébként Irán segítette meg Oroszországot azzal, hogy Shahed támadó drónokat szállított neki, amelyeket Ukrajnában vetettek be, és támogatta Moszkvát a hazai gyártás beindításában.
Nyugati hírszerzési tisztviselők a Financial Timesnak elmondták, hogy Moszkva és Teherán az idei közel-keleti konfliktus során tovább erősítette katonai együttműködését, annak ellenére, hogy Donald Trump amerikai elnök azt állította, Oroszország „ha egyáltalán, akkor is nagyon keveset” tesz Irán támogatására.
Képünkön Mi-28-as támadóhelikopter tart bemutató repülést Moszkvában. Fotó: STRINGER / Anadolu via AFP
- 14:00
2026. február 27. - 16:00
2026. szeptember 2. - 12:00
2026. február 23.
