Oroszország egy interkontinentális rakétát indított egy újgenerációs Borej-A tengeralattjáróról.
Oroszország a víz alól lőtte ki a Bulava tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát az Ohotszki-tenger térségében. A kísérlet azt demonstrálta, hogy az orosz csendes-óceáni flotta a keleti partvidék közelében fekvő vizekről is képes nagy hatótávolságú nukleáris csapások végrehajtására.
Oroszország interkontinentális rakétatesztje
A rakétaindítást a K–553 Generalisszimusz Szuvorov hajtotta végre, az orosz haditengerészet egyik legújabb stratégiai nukleáris rakétahordozó tengeralattjárója, amely 2022 decemberében állt szolgálatba.
Az orosz védelmi minisztérium nem hozta nyilvánosságra a rakéta pontos indítási helyét, a rakéta röppályáját vagy a gyakorlat során megtett távolságot, a gyakorlat azonban jól szemléltette a csendes-óceáni flotta Borej-A osztályú tengeralattjáróinak szerepét Moszkva nukleáris elrettentő képességének és válaszcsapásmérő erejének fenntartásában. Egyúttal rámutatott az orosz stratégiai tengeralattjáró-flotta földrajzi mozgásterére is: a legénység úgy gyakorolhat nagy hatótávolságú rakétacsapásokat, hogy közben nem kell elhagynia a szokásos műveleti körzetét.
A Generalisszimusz Szuvorov a továbbfejlesztett, 955A jelzésű Borej-A tengeralattjáró osztályhoz tartozik, amelyet a szentpétervári Rubin Központi Tengerészeti Gépészeti Tervezőirodában fejlesztettek ki. Építése 2014. december 26-án kezdődött a szeverodvinszki Szevmas hajógyárban, a tengeralattjáró pedig 2022-ben állt szolgálatba. Ezt követően, 2023 októberében befejezte áthelyezését az északi flottától a csendes-óceáni flottához, és elérte állandó kamcsatkai bázisát. A telepítés része Moszkva azon törekvésének, hogy korszerű, negyedik generációs nukleáris meghajtású tengeralattjárókkal modernizálja stratégiai flottáját.
Az új rakéta és az orosz nukleáris elrettentés
A most kilőtt Bulava egy háromfokozatú, szilárd hajtóanyagú, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéta, amelyet a Borej osztályú stratégiai tengeralattjárók számára fejlesztettek ki. A nyilvánosságra hozott orosz műszaki adatok szerint maximális hatótávolsága hozzávetőleg 9300 kilométer, a tényleges teljesítmény azonban a harci terheléstől és a repülési profiltól is függ. A rakétát több, egymástól függetlenül célra irányítható nukleáris robbanófej hordozására tervezték. Ez lehetővé teszi, hogy egyetlen rakéta több előre meghatározott célpontot is támadhasson. A szilárd hajtóanyagú meghajtás emellett egyszerűsíti a kezelés bizonyos folyamatait, és hozzájárul a rendszer hadrafoghatóságához.
Az orosz stratégiai rakétahordozó tengeralattjárók a nukleáris triád három fő elemének egyikét alkotják. A másik két elemet a szárazföldi telepítésű interkontinentális ballisztikus rakéták, valamint a Tu–95MS és Tu–160 stratégiai nehézbombázók jelentik.
A Federation of American Scientists 2026-os becslése szerint Oroszország a világ egyik legnagyobb nukleáris arzenáljával rendelkezik: katonai készletében mintegy 4400 nukleáris robbanófej található, amelyek közül csaknem 1800 telepített stratégiai robbanófej. A tengeri komponens önmagában hozzávetőleg 700 telepített stratégiai robbanófejjel rendelkezhet, amelyeket különböző tengeralattjárók rakétái hordoznak.





