„Elég volt! Nem kapunk levegőt!” – skandálták a tüntetők szombaton Törökország két legnagyobb politikai és gazdasági központjában. Az Isztambulban és Ankarában megtartott demonstrációkon újságírók, emberi jogi szervezetek képviselői és ellenzéki politikusok tiltakoztak a sajtószabadság folyamatos korlátozása ellen.
A rendőrség adatai szerint Isztambul ázsiai oldalán legalább háromezren gyűltek össze, és az ankarai tüntetésen is legalább ugyanennyien vettek részt.
A demonstrálók bebörtönzött újságírók fényképeit emelték magasba, miközben a cenzúra megszüntetését és a fogva tartott médiamunkások szabadon bocsátását követelték. „Nem hallgattathatnak el bennünket!” és „Nem hajolunk meg a nyomás előtt!” – hangzottak a jelszavak.
A tiltakozások hátterében az elmúlt hetekben végrehajtott letartóztatások, szerkesztőségek elleni rendőri akciók és internetes korlátozások állnak, amelyek a török újságíró-szervezetek szerint minden korábbinál súlyosabban fenyegetik a független médiát.
Rendőrök szállták meg az ország egyik legnézettebb hírcsatornáját
A felháborodást elsősorban a Halk TV ellen október közepén végrehajtott hatósági fellépés váltotta ki.
A török rendőrség október 14-én megszállta az Erdogan-kormánnyal szemben kritikus televíziós csatorna isztambuli székházát, leállították a műsorszolgáltatást, és a vállalat irányítását államilag kinevezett vagyonkezelőre bízták.
Az intézkedés következtében az újságírók és más alkalmazottak nem léphettek be a saját szerkesztőségükbe.
A hatóságok a televízió tulajdonosa, Cafer Mahiroğlu ellen indított nyomozással indokolták a beavatkozást. Az ügyészség vesztegetés, közbeszerzési visszaélések és pénzmosás gyanújára hivatkozott, a sajtószervezetek azonban hangsúlyozták, hogy az állítások a tulajdonos üzleti tevékenységére vonatkoznak, nem pedig a csatorna újságírói munkájára. Az érintett ügyben egyelőre nem született jogerős bírósági ítélet.
A Nemzetközi Újságíró-szövetség (IFJ) és az Európai Újságíró-szövetség (EFJ) súlyos támadásnak nevezte az intézkedést a sajtószabadság és az állampolgárok tájékozódáshoz való joga ellen. A szervezetek szerint különösen aggasztó, hogy a Halk TV műsorainak leállítása egybeesett Ekrem İmamoğlu bebörtönzött isztambuli főpolgármester bírósági védekezésének kezdetével.
Az ellenzéki politikus elleni eljárás Törökország egyik legnagyobb politikai jelentőségű büntetőügye, ezért a kormánykritikus hírcsatorna elnémítása ebben az időszakban különösen érzékenyen érintette a közvéleményt.
Tizenegy újságírót börtönöztek be két hónap alatt
A Török Újságírók Szakszervezete szerint az elmúlt két hónapban tizenegy újságírót börtönöztek be, miközben több médiavállalkozást megszüntettek vagy állami ellenőrzés alá vontak. Az elmúlt időszakban a T24 nevű ismert független hírportál weboldalát és közösségimédia-felületeit is elérhetetlenné tették, a hatóságok által „LMBT-propagandának” minősített tartalmakra hivatkozva.
A török kormány 2016, a sikertelen katonai puccskísérlet óta fokozatosan szigorította a sajtóra vonatkozó szabályozást. A hatóságok számos újságírót vádoltak meg félretájékoztatással vagy más bűncselekményekkel, miközben a független médiavállalatoknak egyre gyakrabban kellett szembenézniük bírósági eljárásokkal, pénzügyi nyomással és internetes hozzáférési korlátozásokkal.
A sajtószabadság védelmével foglalkozó Committee to Protect Journalists (CPJ) október közepén arra figyelmeztetett, hogy a helyzet már válságos méreteket ölt. A szervezet adatai szerint 2026 folyamán legalább 22 újságírót vettek őrizetbe vagy tartóztattak le a félretájékoztatás elleni törvény alapján. Többeket házi őrizetbe helyeztek, másoknak megtiltották az ország elhagyását.
A digitális cenzúra szintén egyre nagyobb problémát jelent.
A török véleménynyilvánítás szabadságát figyelő szervezetek szerint szeptemberben legalább 1270 X-fiók ellen rendeltek el hozzáférési korlátozást. Az érintettek között újságírók, hírportálok, kutatók, közgazdászok és emberi jogi aktivisták is voltak.
„Egyetlen hang, egyetlen hírforrás, egyetlen központi irányítás”
Zafer Arapkirli, a BirGün napilap ismert publicistája az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a demonstráció tétje jóval túlmutat az újságírók szakmai érdekeinek védelmén. Szerinte a szabad sajtó az egész társadalom számára nélkülözhetetlen, hiszen az állampolgárok csak független információk birtokában tudnak tájékozott döntéseket hozni. „Ez az összejövetel nem egyszerűen arról szól, hogy kiállunk az újságírók mellett. Arról is szól, hogy megvédjük a társadalom jogát a hírekhez és az információkhoz való hozzáférésre” – fogalmazott a publicista.
Arapkirli szerint a kormányzat célja a társadalom megfélemlítése azáltal, hogy újságírókat tartóztatnak le, médiumokat vesznek állami ellenőrzés alá, híradásokat tiltanak be, és közösségi oldalakat blokkolnak. Úgy véli, minél erősebbé válik a hatósági nyomás, annál határozottabb társadalmi ellenállásra van szükség.
Gökhan Durmuş, a Török Újságírók Szakszervezetének elnöke szerint a közelmúlt intézkedései új szakaszt jelentenek a független média elleni fellépésben. A hatóságok ugyanis már nem csupán kisebb hírportálokat vagy egyes újságírókat vesznek célba, hanem az ország legnagyobb nézettségű televízióit és legfontosabb hírplatformjait is.
„Egy olyan rendszer kialakulását látjuk, amelyben minden egységessé válik: egyetlen hang, egyetlen hírforrás, egyetlen központi irányítás” – jelentette ki.
„Csak azért vagyok börtönben, mert újságíróként végzem a munkámat”
Az ankarai demonstráción felolvasták a BirGün újságírójának, İsmail Arınak a börtönből küldött levelét is. A férfit októberben ismét letartóztatták, hét hónapon belül immár másodszor, miután a török médiaszabályozó hatóság vezetője, Ebubekir Şahin feljelentést tett ellene. Arıt köztisztviselő megsértésével és félrevezető információk nyilvános terjesztésével gyanúsítják.
„Semmi másért nem tartanak börtönben, mint azért, mert újságíróként végzem a munkámat. Napokat lopnak el az életemből” – írta a Sincan börtönből küldött levelében.
A bebörtönzött újságíró felszólította a hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben az alkotmányt, és hagyják dolgozni a sajtó munkatársait. „A végsőkig meg fogjuk védeni az újságírást. Vegyék le rólunk a kezüket, tartsák be az alkotmányt, és hagyjanak bennünket dolgozni” – üzente.
Gökçer Tahincioğlu, a megszüntetett T24 egyik vezető munkatársa szerint a szombati demonstráció legfontosabb üzenete az volt, hogy a független tájékoztatás nem az újságírók kiváltsága, hanem minden állampolgár alapvető joga. A tüntetők ezért nem csupán a bebörtönzött kollégáik szabadon bocsátását követelték, hanem azt is, hogy a török kormány hagyjon fel a sajtó működésébe történő politikai beavatkozásokkal.
A török kormány mindeközben következetesen visszautasítja azt a vádat, hogy újságírókat pusztán szakmai tevékenységük miatt tartóztatna le. Ankara álláspontja szerint a hatósági eljárások konkrét jogsértésekhez és büntetőjogi gyanúkhoz kapcsolódnak, nem pedig az érintettek politikai véleményéhez.
