A teheráni rezsim hónapokig tárolt olajat hajóin Ázsia partjainál, amivel Kínát látta el, ezzel finanszírozva a háborút. Az amerikai tengeri blokád azonban elzárta ezt a pénzcsapot: október közepére Irán tengeri tartalékai teljesen kimerültek – írja a The Wall Street Journal.
A háború nagy részében Iránnak volt egy felbecsülhetetlen értékű tartaléka: több tucat olajszállító tartályhajó, amelyeken több millió hordó nyersolaj volt, és amelyek biztonságban horgonyoztak ázsiai vizeken. Teherán folyamatosan eladta az olajat Kínának, így több milliárdnyi készpénzhez jutott – írja a The Wall Street Journal.
Most azonban ez az úszó raktár már nem létezik – állapítja meg a lap. A Kpler elemzői szerint október közepére a tartalékok teljesen kimerültek, mivel az amerikai tengeri blokád megakadályozta Iránt abban, hogy pótolja azt a nyersolajat, amelyet általában a kínai finomítóknak értékesít.
Nincs eladni való olaj a kínaiaknak
„Nincs már olyan olaj, amelyet Kínába lehetne kirakodni” – nyilatkozta a lapnak Homayoun Falakshahi az energia- és nyersanyagpiacok terén vezető adat- és elemzőcég elemzési vezetője. Teherán számára ez pénzügyi sokkot jelent. A gazdaság már így is a magas infláció és a hatalmas ellátási nehézségek alatt nyög. Most pedig az is fenyeget, hogy a legfontosabb devizabevételi forrásuk is elapad.
Falakshahi szerint az olaj az iráni állami bevételek 30–40 százalékát teszi ki. Ugyanakkor a nemzeti valuta július eleje óta egyharmadával zuhant a dollárhoz képest. Az infláció rontja a vásárlóerőt, a rezsimre nehezedő nyomás pedig egyre növekszik.
Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) a megakadályozott olajbevételeket legalább 25 milliárd dollárra becsüli.
Ez az az összeg, amely a rezsimnek hiányzik a lerombolt gyárak újjáépítéséhez és a fegyverek pótlásához. Az Egyesült Államok akciói „pusztító következményekkel jártak az iráni biztonsági apparátusra nézve” – mondta Brad Cooper admirális, az Egyesült Államok Fegyveres Erőinek Központi Parancsnokságának vezetője.
Teherán az évek során egy kifinomult árnyékhálózatot épített ki: tartályhajók nyersolajat szállítottak Malajzia és Szingapúr partjai elé, ahol azt átrakodták más hajókra, majd továbbszállították Kínába. Ez a bújócska megnehezítette Washington számára az ügyletek felderítését és a szankciók érvényesítését. Most azonban ez az úszó tartalék kimerült – állítják az elemzők.
A kriptovaluta sem segít az iráni rezsimen
Teljesen azonban még nem merült ki ez a pénzforrás: a kínai kifizetések gyakran csak két hónap múlva érkeznek meg, tehát még érkezhet egy utolsó pénzügyi utánpótlás Teheránba. Ezenkívül Irán elhagyott tartályokban tárolja az olajat, és megpróbálja azt a szomszédos országokon keresztül értékesíteni. A szárazföldi útvonalak azonban messze nem tudják helyettesíteni a hatalmas tengeri szállításokat.
Ráadásul Irán nemcsak azért van egyre nagyobb nyomásnak van kitéve, mivel az amerikai tengeri blokád elvágja az olajbevételeket, hanem azért is, mert
a kriptovaluta csak korlátozott alternatívát kínál a pénzmozgatáshoz – nyilatkozta Miad Maleki, az amerikai Pénzügyminisztérium volt tisztviselője az Iran Internationalnek adott interjúban.
Az iráni kriptovalutákból származó mintegy 350 millió dollár befagyasztása, valamint az amerikai tengeri blokád rávilágítanak a Teheránra nehezedő pénzügyi nyomásra.
„A kriptovaluta valójában nem alkalmas eszköz sem egy központi bank, sem egy ország kereskedelme számára” – mondta a szakértő, aki szerint a kriptovaluta jobban megfelel a viszonylag kis tranzakcióknak és átutalásoknak, míg a blokklánc tranzakciók nyomon követhetők.
Képünk illusztráció. Fotó: Tadashi OKUBO / The Yomiuri Shimbun via AFP
- 06:13
2026. szeptember 9. - 12:00
2022. április 22. - 08:00
2026. szeptember 9.
