A 19 éves Johannes Kongsnes Natland két fegyvert vett át egy yorkshire-i rejtekhelyen, majd egy hotelben várta az utasításokat. A bíróság szerint részt vett egy gyilkossági összeesküvésben, és a rendőrség órákkal azelőtt tartóztatta le, hogy végrehajtotta volna a támadást. Az elkövetésre kiszemelt áldozatot nem sikerült azonosítani; a brit rendőrség ugyanakkor a svéd Foxtrot bűnszervezethez köti a megbízást, amelyet a brit és az amerikai kormány is az iráni rezsim nevében végrehajtott, zsidó és izraeli célpontok elleni erőszakkal hozott összefüggésbe.
Johannes Kongsnes Natland 2025. március 17-én érkezett a manchesteri repülőtérre. Két nappal később a hajnali órákban egy huddersfieldi szállodában tartóztatták le. A rendőrök a szobájában, az ágya alatt egy táskát találtak: egy félautomata pisztoly, egy revolver és 19 töltény volt benne.
A nyomozás szerint Natland taxival jutott el egy nyugat-yorkshire-i erdős területre, ahol átvette a fegyvereket és valamennyi készpénzt. A telefonján talált üzenetekben térképek, fényképek és videók mutatták meg neki a rejtekhelyet. A „Agent 47” felhasználónevű irányító adta meg azt is, melyik járattal utazzon az Egyesült Királyságba, hová menjen, és melyik hotelben foglaljon szobát. A rendőrség digitális bizonyítékai szerint Natlandet még Norvégiában, közösségi médián keresztül szervezték be. A feladatért 25 ezer eurót ígértek neki.
A brit rendőrség közlése szerint a fiú azt állította a bíróságon, hogy nem akarta végrehajtani a gyilkosságot, hanem saját magát akarta lábon lőni, hogy így ússza meg a visszautasítás következményeit. Az esküdtszék a bizonyítékok mérlegelése után bűnösnek találta gyilkosságra irányuló összeesküvésben.
A londoni Old Bailey bíróság október 16-án 20 év szabadságvesztésre ítélte; legalább 13 évet mindenképpen börtönben kell töltenie. Korábban beismerte a lőfegyverek és lőszerek birtoklását is, ezért további öt évet kapott, amelyet a főbüntetéssel párhuzamosan tölt le. Az ítélet indoklásában a bíró arra jutott, hogy Natland vállalta a végrehajtó szerepét, és több alkalma is lett volna kiszállni a tervből.
A célpont kiléte nem ismert
A nyomozás során nem sikerült megállapítani, kit akartak meggyilkoltatni Natlanddel. Ezért nem lehet bizonyosan kijelenteni, hogy a kiszemelt célpont zsidó vagy izraeli személy volt. A brit terrorelhárítás vezetője, Helen Flanagan parancsnok ugyanakkor úgy fogalmazott: Natlandet egyértelműen a Foxtrot hálózat egyik embere irányította.
Flanagan azt is külön hangsúlyozta, hogy ebben az ügyben még nem találtak közvetlen bizonyítékot az iráni állam szerepére. A brit rendőrség tehát a norvég fiatal megbízását a Foxtrot hálózathoz köti, de nem állítja, hogy a konkrét merénylettervet közvetlenül Teherán irányította volna. A nyomozás folytatódik: a rendőrök azt vizsgálják, kik segítettek Natlandnek fegyverhez és lopott autóhoz jutni.
A rendőrség szerint Natland esete illeszkedik abba a módszerbe, amikor külföldi szereplők bűnözői közvetítőket használnak fel támadások végrehajtására. Az interneten pénzt ígérnek olyan fiataloknak, akik könnyen felhasználható végrehajtókká válnak. Flanagan arra figyelmeztetett: a megbízók szükség esetén magukra hagyják az elkövetőket, akik végül letartóztatással, bírósági eljárással és súlyos börtönbüntetéssel néznek szembe.
A Foxtrot hálózatot London és Washington is szankcionálta
A svédországi Foxtrot bűnszervezetet és vezetőjét, Rawa Majidet az Egyesült Királyság 2025 áprilisában szankcionálta.
A brit külügyminisztérium szerint a hálózat és vezetője az iráni rezsim nevében vett részt európai zsidó és izraeli célpontok elleni erőszakban. A szankciók vagyonbefagyasztást, beutazási tilalmat és cégvezetéstől való eltiltást is tartalmaznak.
Az Egyesült Államok már egy hónappal korábban szankciókat vezetett be a Foxtrot és Majid ellen.
A svéd közszolgálati televízió, az SVT oknyomozó riportja több, 2024-ben végrehajtott vagy meghiúsított támadást kapcsolt a Foxtrot hálózathoz. A felsorolt célpontok között szerepelt az izraeli nagykövetség Stockholmban és Koppenhágában, valamint a göteborgi Elbit Systems védelmi vállalat. Az SVT a bűnszervezet különböző oldalairól származó forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Irán az izraeli és iráni rezsimellenes célpontok megtámadására próbálta rávenni a hálózat embereit. Teherán visszautasította a vádakat, és azt állította, hogy azok Irán lejáratását szolgálják.
Az SVT korábbi feltárása szerint a Foxtrotnak átadott állítólagos célpontlista izraeli nagykövetségek, védelmi vállalatok, izraeli állampolgárok, zsidó közösségi intézmények és zsinagógák ellen irányuló támadásokat is tartalmazott. A vizsgálat szerint Rawa Majid iráni menedékért és védelemért cserébe mozgósíthatta a bűnszervezetet a rezsim ellenségeinek tartott célpontok ellen. Ezek a tágabb állítások oknyomozó forrásokon alapulnak; Natland ügyében azonban a rendőrség nem azonosította a tervezett merénylet célpontját, és közvetlen iráni kapcsolatot sem bizonyított.







