Ismét óriási felháborodást keltett Francesca Albanese, az ENSZ palesztin területekért felelős különleges jelentéstevője. Az Oxfordi Egyetemen tartott beszélgetésen „rendkívül emberinek” nevezte, hogy a brit Zöld Párt hivatalos álláspontként fogadta el: a cionizmus rasszizmus. Zsidó és Izrael-barát szervezetek szerint Albanese újra bebizonyította, hogy nem jelentéstevő, hanem aktivista.
Francesca Albanese hétfőn az oxfordi St Antony’s College-ban beszélgetett Avi Shlaim izraeli-brit történésszel. Itt szóba került a Zack Polanski vezette brit Zöld Párt vitatott határozata is, amely kimondja, hogy „a cionizmus rasszizmus”. Albanese nemhogy elhatárolódott volna tőle, hanem kifejezetten megdicsérte a pártot – írja a Jewish Chronicle.
„Őszintén szólva a palesztinok évek óta a cionizmus áldozatai… ha [a Zöldek] azt akarják mondani, hogy a cionizmus rasszista, akkor a mi felelősségünk megvédeni őket” – jelentette ki.
„De hisz nem vagyok rasszista”
Albanese ugyanakkor mintha maga is érezte volna, hogy túllőtt a célon. Hozzátette: szerinte „nem teljesen igazságos a cionizmust a rasszizmusra redukálni”. A Zöldek döntését pedig nem elvi, hanem taktikai okból kritizálta.
Úgy vélte, a lépés „nem a legstratégiaibb”, mert lehetőséget ad „a másik oldalnak”, hogy megerősítse a saját mozgalmát.
Az esten a BDS-mozgalmat, vagyis az Izrael elleni bojkottkampányt az eredményes aktivizmus „legjobb esettanulmányának” nevezte. Írországot „tökéletes példaként” hozta fel. Azt állította, hogy ott a lakosság 97 százaléka támogatja a palesztin ügyet. Egy közönségkérdésre válaszolva a „globalizáljuk az intifádát” jelszó betiltását „abszurdnak” nevezte. Szerinte a tilalom „az arabellenes hangulat tünete a legtöbb nyugati országban”.
A beszélgetés során azzal is vádolta Izraelt, hogy „elpusztítja Palesztinát”.
„Nem jelentéstevő, hanem aktivista”
A reakciók nem maradtak el. Alex Hearn, a Labour Against Antisemitism társigazgatója Albanese korábbi kijelentéseire emlékeztetett.
„Albanese beszélt már arról, hogy a »zsidó lobbi« uralja az Egyesült Államokat” – mondta a Jewish Chronicle-nek. „Ilyen előélet után nem meglepő, hogy támogatja a Zöld Párt antiszemita határozatát, amely a zsidók elsöprő többségét rasszistának bélyegzi.”
Gavin Stollar, a Liberal Democrats Friends of Israel elnöke szerint Albanese kijelentései „kísérletet jelentenek a zsidó nép nemzeti önrendelkezési jogának delegitimálására”.
A legkeményebben a Campaign Against Antisemitism reagált.
„Francesca Albanese egyszerűen nem tud uralkodni magán. Nem jelentéstevő, hanem aktivista, akinek minden szava és tette a világ egyetlen zsidó államának aláásását szolgálja. A nyelvezete felháborító. Bármely más intézményből már rég kirúgták volna, csak az ENSZ-ből nem”
– közölte a szervezet szóvivője. Hozzátette: „Mivel maga az ENSZ évtizedekkel ezelőtt visszavonta ezt az antiszemita vádat, megdöbbentő, hogy Albanese láthatóan semmit nem tanult ebből.”
(A szóvivő arra utalt, hogy az ENSZ Közgyűlése 1975-ben elfogadta a hírhedt 3379-es határozatot, amely a cionizmust a rasszizmus egyik formájának minősítette. A testület 1991-ben vonta vissza)
Botrány botrány hátán
Albanese neve nem először forr össze az antiszemitizmus vádjával. Tavaly a Trump-kormányzat szankciókat vezetett be ellene Izrael-ellenes fellépése miatt.
Februárban több uniós külügyminiszter is elítélte az Al Jazeera konferenciáján elhangzott beszédét. Ott azokat az országokat bírálta, amelyek továbbra is támogatják Izraelt. „Ahelyett, hogy megállította volna Izraelt, a világ nagy része felfegyverezte, politikai kifogásokat, politikai menedéket, gazdasági és pénzügyi támogatást adott neki… Mi, akik nem rendelkezünk hatalmas tőke, algoritmusok és fegyverek felett, most látjuk, hogy az emberiségnek közös ellensége van” – mondta. Később tagadta, hogy Izraelt nevezte volna meg ellenségként. Egy interjúban kijelentette: „soha, de soha” nem mondta, hogy „Izrael az emberiség közös ellensége”, és „teljesen hamis vádakról” beszélt.
A vádak azonban jóval a gázai háború előttre nyúlnak vissza. 2022-ben előkerültek korábbi közösségimédia-bejegyzései, amelyekben azt írta, hogy a „zsidó lobbi” irányítja az Egyesült Államokat. Albanese akkor is tagadta, hogy ezek antiszemiták lettek volna, és azt állította, „félreértelmezték” a szavait.
Október 7. után kijelentette, hogy a Hamász támadását „kontextusban” kell értelmezni. Szerinte az izraeli „agresszióra” adott válasz volt. Márciusban azzal vádolta a nemzetközi közösséget, hogy „engedélyt adott Izraelnek a palesztinok kínzására”. Azt is állította, hogy Izraelben a kínzás „gyakorlatilag állami politikává vált”.
A „muszlimok” a gázkamrák előtt
Néhány hete Albanese bocsánatkérésre kényszerült egy holokauszttal kapcsolatos tévedése miatt. Azt állította, hogy a koncentrációs táborokban a gázkamrába vitt zsidókat egyes beszámolók szerint „muszlimoknak” hívták.
Ezzel azt próbálta alátámasztani, hogy az antiszemitizmus eredetileg nem a zsidók, hanem tágabb értelemben a „sémi” népek elleni gyűlöletet jelentette.
„Amikor az »antiszemitizmus« szót megalkották, az mindenkire vonatkozott, aki nem európai volt és a Közel-Keletről jött” – mondta. Szerinte a kifejezés csak azért kapcsolódott később a zsidókhoz, mert ők voltak Európa legnagyobb nem keresztény kisebbsége.
Az állítás súlyos történelmi tévedésnek bizonyult. „Őszintén bocsánatot kérek” – írta végül az X-en. „Félreértelmeztem a náci táborokban a halál szélén álló foglyokra használt »Muselmann« (muzulmán) kifejezést, és tévesen arra következtettem, hogy az antiszemitizmus eredetileg az összes sémi nép elleni gyűlöletet jelentette. Valójában a szót kifejezetten a zsidógyűlölet megnevezésére alkották meg.”
