A ceutai válság hatására nem kizárt, hogy hamarosan törvényben rögzített kivételeket vezetnek be az EU-szerte érvényes, menekültügyi eljáráshoz való alapjog alól.
Az EU határőrei a jövőben kivételes esetekben olyan parancsot is kaphatnak, hogy a migránsokat személyazonosságuk felvétele nélkül, közvetlenül – szükség esetén fizikai erő alkalmazásával – visszautasítsák a határon – tudta meg a Bild.
Szeptember 16-án Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Unió helyzetéről tartott beszédében jelentette be egy „új vészhelyzeti keretrendszer bevezetését az EU határain kialakuló rendkívüli helyzetek kezelésére”.
Olyan esetekről van szó, írja a német lap, amikor a menekültek tömeges áramlását „célzottan idézik elő és fegyverként használják fel” – például a Belarusz és Lengyelország közötti határon, vagy július végén Ceutában.
A határőrök „határozottan” visszatoloncolhatnának migránsokat
A Bild beszámolója szerit szombaton az európai belügyminiszterek a müncheni migrációs csúcstalálkozón tárgyaltak a kérdésről. Daniel Thym menekültügyi szakértő, a Konstanzi Egyetem professzora a megbeszélésen egy négy lehetőséget felvázoló dokumentumot mutatott be. Az egyik pont: „A menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés korlátozása”.
Thym szerint a bejelentett „európai vészhelyzeti keret” jogbiztonságot teremthetne, ha meghatározná, „milyen körülmények között lehet megtagadni a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést”.
A házigazda, Alexander Dobrindt német belügyminiszter és kollégái a feljegyzés szerint „meg akarják határozni a külhatárokon előforduló kivételes helyzeteket”. A cél az, hogy válsághelyzetekben legyenek megengedettek a „határozott” visszatoloncolások a határokon.
Az irányvonalat már a következő napokban kijelölik: október elején a bel- és igazságügyi miniszterek Luxemburgban üléseznek. Két héttel később az állam- és kormányfők döntenek a brüsszeli EU-csúcstalálkozón.
A Bizottság egyébként az EU határőrizeti ügynökségének, a Frontexnek a reformját is előkészíti.
Az ügynökség várhatóan szélesebb körű felhatalmazást kap a nem uniós országokkal való együttműködésre, nagyobb szerepet kap a visszatérítési műveletekben, valamint kiterjesztett hatásköröket kap a közösségi médiában terjedő dezinformációk nyomon követésére.
A mesterséges intelligenciát is bevetnék a szűréshez
A Rapporteur (az eddigi Euractiv) uniós portál is megerősítette, hogy az uniós kormányok megkezdték az előkészületeket az EU migrációs jogszabályainak második körére, alig néhány hónappal azután, hogy hatályba lépett az Unió határbiztonsági és menekültügyi szabályainak átfogó átalakítása.
A törekvés az, hogy az Európai Bizottság 2027 közepéig terjesszen elő egy „egyszerűsítési” jogalkotási csomagot. A lap úgy tudja, hogy az egyes országok nemcsak a menekültügyi eljárások egyszerűsítését akarják elérni, de azt is, hogy
bizonyos esetekben – többek között súlyos bűncselekményt elkövetők esetében – könnyebbé tegyék a védelmi státusz visszavonását, amelyet a visszatérésük követ.
Az EU jogalapot akar teremteni a mesterséges intelligencia (AI) tolmácsolási célú felhasználásához a menekültügyi eljárások során. A szűrési folyamat racionalizálása és az EU migrációs adatbázisának, az Eurodac-nak a további bővítése a szűrés során összegyűjtött információk beépítése céljából szintén a mérlegelés tárgyát képezi.
Ezáltal a nemzeti hatóságok átfogóbb nyilvántartást kapnának az EU migrációs rendszerébe belépő személyekről – írja a Rapporteur.
Fotó: Abdel Majid BZIOUAT / AFP









