Antiszemita botrány vagy műbalhé? A CDU és az AfD a botlatókövek ellen

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Óriási vihart kavart egy szászországi kisvárosban született döntés: a CDU és az AfD közös indítványa alapján a jövőben nem helyezhetők el új botlatókövek Heidenauban. A lépést azzal indokolták, hogy „lábbal taposnak az áldozatokon”, sőt, Berlinben „leköpik a botlóköveket”.

A szászországi Heidenau városi tanácsa csütörtök este úgy döntött, hogy a jövőben elutasítja az új „botlatókövek” (Stolpersteine) elhelyezését az utcákon. A Bild beszámolója szerint titkos szavazáson 13 tanácstag szavazott az AfD, a CDU és egy helyi szervezet közös indítványára. Hatan ellene szavaztak, egy tanácstag tartózkodott.

„Az úgynevezett ‘botlatókövek’ elhelyezését a közutak és járdák területén a jövőben elutasítjuk” – áll a határozatban. Ugyanakkor az áldozatok számára új emlékhelyet fognak létrehozni, vélhetően az Északi temetőben.

A javaslat benyújtói azzal érveltek, hogy a járókelők a járdákon „tudatosan vagy tudat alatt” átlépnek a náci áldozatok nevein. A Bild szerint az ülésen egy városi tanácstag úgy fogalmazott: „Itt lábbal taposnak az áldozatokon.” Egy AfD-s városi tanácsos pedig azzal érvelt, hogy Berlinben le is köpik a botlatóköveket.

Botlatókövet állítottak a skót holokauszt-mártírnak, aki magyar zsidó gyerekekért halt meg

Edinburghban felavatták Skócia első botlatókövét Jane Haining tiszteletére.

„Átlépnek az áldozatok nevein, sőt akár rájuk is lépnek”

Az ülés egyik résztvevője úgy kommentálta a határozatot: „Számomra ez egyfajta antiszemitizmus, hogy a botköveket a temetőbe helyezik át.” Egy másik városi tanácsos viszont azzal érvelt, hogy „az antiszemitizmus létezik, ezért kell tenni ellene.”

A frakciók közös határozati javaslatban az áll:

„Bár a Stolpersteine projektként ismert, a járdán való elhelyezésük miatt a járókelők – tudatosan vagy tudat alatt – átlépnek az áldozatok nevein, sőt akár rájuk is lépnek.”

Mint kiderült, sok polgár és hozzátartozó nem tartja megfelelőnek a náci áldozatokra való emlékezés ezen formáját. A képviselők szerint az emlékezésnek a város Északi temetője a megfelelő helyszíne, ahol kizárható, hogy bárki rálépjen az emlékelemekre.

A városvezetés előtte a kérelem elutasítását javasolta. „Az emlékezésnek a jövőben is láthatóan és érzékelhetően a közterületen kell zajlania” – írta a városvezetés a javaslatában. A temetőben kialakított emlékhely kiegészítheti az üldözöttek korábbi lakóhelyeire vagy tevékenységi helyszíneire vonatkozó emlékezést, de szerintük nem helyettesítheti azt egyenértékűen.

Több belga iskola nem emlékezik a holokausztra a gázai háború miatt

Az iskolák közölték, hogy „nem kívánnak a gyerekeknek semmilyen, a holokausztról szóló beszélgetést erőltetni, tekintettel a Közel-Keleten jelenleg uralkodó állapotokra”.

A CDU és a zsidó közösség is „botrányról” beszél

A további „Stolpersteine” elhelyezésének tilalma Heidenau-ban botrányos, a terv, miszerint „az emlékezet kultúráját egy temetőbe akarják száműzni”, még inkább az – közölte saját pártjának helyi döntését bírálva Karin Prien CDU-s oktatási miniszter.

„Aki a botköveket és a zsidó élet emlékhelyeit a közterületről a temetőbe száműzi, az a halált az élet fölé helyezi, és a zsidókat ismét láthatatlanná teszi” – nyilatkozta a miniszter a Bildnek.

Botrányosnak tartja a döntést az egyik legismertebb németországi zsidó vezető, Charlotte Knobloch is, aki korábban  a zsidó hitközség elnöke is volt, és aki amúgy szintén kritikusan áll a szerinte „méltatlan” botlatókövekhez. „Megdöbbent, hogy egy demokratikus párt úgy döntött, támogatja a szélsőséges AfD ilyen átlátszó manőverét” – nyilatkozta.

Ezzel együtt hangsúlyozta: „A decentralizált megemlékezés, amelyet nem száműznek a nyilvános terekről, kulcsfontosságú az emlékezés valódi kultúrájához.”

Heidenau-ban eddig két helyszínen van öt botlatókő, többek között a korábbi polgármester, Paul Gröger emlékére. Kérdés, hogy ezek megmaradhatak-e. Egy helyi civil szervezet már tavaly is kérelmezte további botlatókövek elhelyezését.

Az emlékezés ezen formája már a 90-es évek óta létezik. A többnyire adományokból finanszírozott járdaköveket, amelyekre a náci üldözés áldozatainak nevei vannak vésve, az áldozatok utolsó ismert lakóhelyén vagy tevékenységi helyén helyezik el.

Fotó: ROBERT MICHAEL / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

A holokauszt áldozataira emlékező botlatóköveket loptak el október 7-én

Tíz kő eltűnését fedezték fel hétfőn egy németországi kisvárosban, a Hamász Izrael elleni október 7-i támadásainak egyéves évfordulóján.

Botlatókő emlékeztet a debreceni haszid zsinagóga alapítóira

Oberlander Batsheva rebbecen dédszülei és az ő gyermekeik emlékére helyeztek el botlatókövet Debrecenben.