Emmanuel Macron bejelentette: Franciaország katonákat, radarokat és védelmi rendszereket telepít a szaúdi Vörös-tenger partjára, hogy megvédje Janbu stratégiai olajközpontját a húszik támadásaitól. Párizs szerint nem akar belépni a háborúba, az iráni háború és a Hormuzi-szoros körüli válság miatt azonban Janbu kulcsszerepet kapott a világ energiaellátásában.
Franciaország katonai erőket küld Szaúd-Arábiába, hogy segítsen megvédeni a jemeni húszik támadásaitól Janbut, a királyság egyik legfontosabb olajipari központját – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök a TF1 és a France 2 televíziónak adott csütörtök esti interjújában.
„Katonai eszközöket fogunk küldeni, vagyis katonákat, radarrendszereket és védelmi rendszereket ennek a létesítménynek a védelmére – nem azért, hogy belekeveredjünk bármilyen konfliktusba, hanem azért, hogy megvédjük ezt a helyet” – mondta Macron.
A francia elnök nem közölte, hány katona érkezik Szaúd-Arábiába, és egyelőre azt sem részletezte, pontosan milyen légvédelmi rendszereket telepítenek. A bejelentésből azonban egyértelmű, hogy Párizs közvetlen katonai szerepet vállal a stratégiai szaúdi energiainfrastruktúra védelmében.
A Hormuzi-szoros miatt felértékelődött Janbu
Janbu jelentősége az iráni háború és a Perzsa-öböl hajózási problémái miatt drámaian megnőtt. A Vörös-tenger partján fekvő kikötő Szaúd-Arábia egyik legfontosabb alternatív kijárata a világpiacra, ha a Hormuzi-szoroson keresztüli olajszállítás akadályokba ütközik. A keleti, olajtermelő térségeket az úgynevezett East–West, vagy Petroline vezeték köti össze Janbuval, így a szaúdi kőolajnak nem kell áthaladnia a Hormuzi-szoroson ahhoz, hogy eljusson a Vörös-tengerhez, majd onnan elsősorban az európai piacokra. Janbuban jelentős tároló- és finomítói kapacitások is működnek.
A francia energetikai szakportál, a Connaissance des Énergies által idézett adatok szerint a Janbun keresztüli szaúdi nyersolajexport áprilisban napi 4,2 millió hordóra emelkedett, miközben a konfliktus előtt nagyjából napi 800 ezer hordó volt.
A stratégiai kerülőút azonban maga is célponttá vált. Az Irán által támogatott jemeni húszik az elmúlt időszakban rakétákkal és drónokkal támadták a szaúdi infrastruktúrát, miközben a Vörös-tenger hajózási útvonalaira is egyre nagyobb nyomást gyakorolnak.
Csütörtökön a szaúdi vezetésű koalíció közlése szerint hat húszi ballisztikus rakétát fogtak el, amelyek Taif és Janbu térségét célozták. A húszik később azt állították, hogy a szaúdi Aramco janbui infrastruktúráját, valamint egy rijádi célpontot is támadtak.
Macron: Franciaország nem lép be a háborúba
Macron igyekezett világossá tenni, hogy a francia csapatok telepítése nem jelenti azt, hogy Franciaország harcoló félként bekapcsolódna a jemeni konfliktusba. A hivatalos indoklás szerint a francia katonák feladata szigorúan védekező jellegű lesz: a radarrendszerekkel és légvédelmi eszközökkel a Janbu körüli infrastruktúrát védik a rakéta- és dróntámadásokkal szemben. A francia elnök ugyanakkor egyelőre nem részletezte, milyen szabályok alapján léphetnek fel a francia erők egy támadás esetén.
A döntés közvetlenül összefügg Franciaország saját energiaellátásával is. Macronra egyre nagyobb belpolitikai nyomás nehezedik az emelkedő üzemanyagárak miatt, miközben közeledik a tél. Az elnök azt mondta, Franciaország megfelelő kőolaj- és földgázkészletekkel rendelkezik, Párizs pedig aktívan dolgozik azon, hogy az ellátási útvonalak működőképesek maradjanak.
A francia államfő szerint az ország dízel-, gáz- és fűtőolaj-ellátása az év végéig biztosított, bár 2027 elején már problémák jelentkezhetnek, ha a közel-keleti válság tovább súlyosbodik. Franciaország eközben diplomáciai úton is támogatja a Hormuzi-szoros forgalmának helyreállítását.
Macron egy esetleges amerikai dízelexport-tilalomról is beszélt. Bár a Fehér Ház tagadta, hogy ilyen intézkedést fontolgatna, a francia elnök szerint annak bevezetése „katasztrofális” következményekkel járna nemcsak a világgazdaságra, hanem magára az Egyesült Államokra nézve is.
Macron már orosz támadásoktól is tart
A csaknem kizárólag külpolitikai és biztonsági kérdésekkel foglalkozó televíziós interjúban Macron Oroszországról is beszélt. Cáfolta az El Mundo spanyol lap értesülését, amely szerint a CIA a Földközi-tenger irányából érkező lehetséges dróntámadások veszélyére figyelmeztette volna az európai kormányokat.
„Ezt cáfolhatom. A CIA nem tájékoztatta a francia szolgálatokat” – mondta.
Macron ugyanakkor ettől függetlenül valósnak nevezte az orosz fenyegetést.
Szerinte Moszkva egyre több ellenséges és „bűnös” műveletet hajt végre európai országok ellen, és Franciaország sem zárhatja ki, hogy a lipcseihez hasonló támadás célpontjává váljon.
Németország Oroszországot tette felelőssé az augusztusi, lipcsei repülőtér ellen megkísérelt dróntámadásért. Moszkva visszautasítja az európai vádakat, és az úgynevezett hibrid támadásokról szóló állításokat oroszellenes hisztériának minősíti. A francia elnök a múlt héten az Élysée-palotába hívta a francia pártok vezetőit, hogy tájékoztassa őket az általa növekvőnek ítélt orosz fenyegetésről. Ezt követően arra utasította kormányát, hogy készítsen tervet Franciaország kritikus infrastruktúrájának drón- és kibertámadásokkal szembeni védelmére. Macron szerint Moszkva célja Európa megfélemlítése és az Ukrajna támogatása mögötti politikai egység megtörése.
- 16:00
2026. július 26. - 14:00
2026. augusztus 2. - 15:30
2026. szeptember 11.
