Gadi Eisenkot volt vezérkari főnök, a Jásár párt vezetője a választások előtti első nagy angol nyelvű interjújában beszélt arról, hogyan váltaná le Benjamin Netanjahut, kikkel hajlandó koalícióra lépni, mit kezdene a háredi sorozással, és miért tartja Iránt Izrael legsúlyosabb külső fenyegetésének. A háborúban fiát és két unokaöccsét elveszítő politikus szerint személyes tragédiája is szerepet játszik abban, hogy „változást és helyreállítást” akar elérni.
„Egyértelműen nem történt árulás” – jelentette ki Gadi Eisenkot a Jerusalem Postnak adott terjedelmes interjújában, amikor a 2023. október 7-i Hamász-támadás körül terjedő összeesküvés-elméletekről kérdezték.
A korábbi vezérkari főnök ugyanakkor rendkívül súlyos kudarcnak nevezte az eseményeket. Szerinte „mély hanyagság, arrogancia, megvetés és szakmaiatlanság” vezetett a katasztrófához, amiért elsőként a katonai, majd a politikai vezetést terheli felelősség.
Eisenkot miniszterelnökként állami vizsgálóbizottságot állítana fel, amely nemcsak október 7-ét, hanem az azt megelőző tíz év döntéseit is megvizsgálná.
Eisenkot Izrael októberi választásának egyik meghatározó szereplőjévé vált. A Golani-dandárból induló tábornok az Északi Parancsnokság vezetése után 2015 és 2019 között az izraeli hadsereg vezérkari főnöke volt. 2022-ben Benny Gantz Nemzeti Egység pártjával lépett politikai pályára, október 7. után pedig megfigyelőként bekerült a háborús kabinetbe. Gantzcal 2024 júniusában távozott a kormányból, majd 2025 szeptemberében megalapította saját, Jásár – magyarul „egyenes” vagy „tisztességes” – nevű pártját.
A legfrissebb felmérések változó képet mutatnak, és egyik nagy politikai tömb számára sem jeleznek biztos parlamenti többséget. A cikkben idézett 12-es hírcsatorna keddi felmérését, mely 23 mandátumot adott a Jásárnak, 20-at a Likudnak és 13-at Naftali Bennett Bejáchád pártjának. A Netanjahut ellenző cionista pártok együttesen 54 mandátumot kaptak volna, miközben 61 képviselő szükséges a többséghez. A miniszterelnöki alkalmasságról feltett kérdésben Eisenkot 41, Netanjahu 38 százalékot kapott, de a különbség a felmérés hibahatárán belül volt.
Más friss kutatások ettől eltérő eredményeket mérnek, ami jól mutatja a verseny bizonytalanságát: egy Times of Israel-felmérés például 23–23 mandátumos döntetlent mért a Likud és a Jásár között, míg más szeptemberi kutatásokban Eisenkot pártja szűken vezetett.
„A fiam minden nap velem van”
Eisenkot politikai szerepvállalását személyes tragédia is meghatározza. Fia, Gál 2023 decemberében, a gázai harcokban esett el. Ugyanazon a héten egyik unokaöccsét is elveszítette, egy másik unokaöccse pedig egy évvel később halt meg a harcokban.
„A vágy, hogy hozzájáruljak és többet tegyek az országért – nincs kétségem afelől, hogy az ő halála ösztönöz arra, hogy méltó legyek ahhoz a súlyos árhoz, amelyet országként és családként megfizettünk” – mondta fiáról.
„Minden nap velem van” – tette hozzá. Arra a kérdésre, miben különbözik korábbi politikai szövetségesétől, Benny Ganztól, Eisenkot azt mondta, mély küldetéstudatot érez. Szerinte fia és két unokaöccse elvesztése, valamint az ország által megfizetett ár is hozzájárult ahhoz az érzéséhez, hogy most kötelessége politikai szerepet vállalni.
„Változást és helyreállítást akarok” – fogalmazott. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem a miniszterelnöki tisztség megszerzése önmagában motiválja.
Nem kér az arab pártokból, de minden cionista párt előtt nyitva hagyná az ajtót
Az egyik legnehezebb kérdés Eisenkot számára az, hogyan alakítana kormányt, ha az ellenzéki cionista pártok önmagukban nem szereznek 61 mandátumot.
A Jásár vezetője kizárta, hogy a Ráám vagy az Egyesült Lista arab pártokra támaszkodjon. Azt mondta, olyan pártokkal hajlandó együttműködni, amelyek elfogadják Izraelt zsidó és demokratikus államként, az izraeli Függetlenségi Nyilatkozat alapértékeit és a szolgálati kötelezettséget. Emellett alapfeltételnek tekinti, hogy koalíciós partnerei terrorszervezetként kezeljék a Hamászt és támogassák annak felszámolását.
Eisenkot szerint a választásokig az a cél, hogy a Netanjahut ellenző cionista blokk Naftali Bennett, Avigdor Liberman és Jair Golan pártjaival együtt 63–64 mandátumot szerezzen. Ez azonban a jelenlegi felmérések alapján politikai célkitűzés, nem előrejelzés: a friss kutatások többsége továbbra is bizonytalan parlamenti helyzetet mutat.
Eisenkot a rotációs miniszterelnökséget is elutasítja. Szerinte négy évre egyetlen miniszterelnöknek kell kormányoznia, és az ellenzéki tábor legnagyobb pártjának vezetője legyen a kormányfőjelölt. Azt állítja, ezt akkor is így gondolta, amikor saját pártját még csak hat mandátumra, Bennettét pedig 26-ra mérték.
Júdea és Szamária: visszaadná a hadseregnek az irányítás egy részét
Eisenkot Betzalel Szmotrics pénzügyminisztert személyesen nem zárná ki egy lehetséges koalícióból – megjegyezte, hogy saját családtagjai is élnek Júdeában és Szamáriában, és vannak köztük Szmotrics-szavazók.
Politikáját azonban több ponton élesen bírálta. Különösen a katonai szolgálat kérdésében nem ért vele egyet, és kifogásolta azt is, hogy a Netanjahu-kormány a Polgári Közigazgatás területén jelentős hatásköröket adott Szmotricsnak, miközben a rendőrség Ben-Gvir irányítása alá került.
Eisenkot szerint ezzel meggyengítették az IDF Középső Parancsnokságának lehetőségét arra, hogy teljes felelősséget gyakoroljon a térségben. Kormányra kerülése esetén a Polgári Közigazgatást ismét szorosabb katonai koordináció alá helyezné, és Júdeában és Szamáriában a rendőrségi tevékenységet is újra összehangolná a katonai parancsnoksággal. A rendbontó zsidó szélsőségesek ellen ismét alkalmazna adminisztratív intézkedéseket, azzal érvelve, hogy erőszakos cselekményeik magának a telepes mozgalomnak és Izraelnek is ártanak.
„Ami a leginkább aggaszt, az Irán”
Külpolitikai és biztonsági kérdésekben Eisenkot Iránt nevezte a legnagyobb aggodalmának. A volt vezérkari főnök szerint Izrael az államalapítás óta nem tapasztalt stratégiai összetettséggel néz szembe.
Attól tart, hogy Teherán a konfliktusokból azt a következtetést vonja le, hogy fel kell gyorsítania nukleáris programját.
Eisenkot az interjúban azt állította, Irán 440 kilogramm dúsított uránnal rendelkezik, és veszélyt lát abban, hogy új centrifugákkal gyorsan 90 százalékos dúsítási szintre juthat, majd nukleáris robbanószerkezet előállításával kész helyzet elé állíthatja a világot. Ez Eisenkot politikai-biztonsági értékelése, nem a cikk által függetlenül igazolt készletbecslés. A jelenlegi kormány háborús teljesítményét negatívan értékelte.
Arra a kérdésre, sikerült-e elérni Izrael katonai céljait, egyszerűen azt válaszolta: „Nem, sajnos.” Saját értékelése szerint a háborús célok közül a túszok hazahozatala teljesült.
A legvitatottabb pont: a harédi lakosság sorkatonai szolgálata
A belpolitikai program egyik központi eleme a katonai és nemzeti szolgálat reformja lenne. Eisenkot szerint mindenkinek részt kell vállalnia az állam szolgálatából: a háredieket katonai szolgálatra kötelezné, az arab állampolgárok számára nemzeti szolgálatot írna elő, a beduinok IDF-szolgálatát pedig jelentősen kibővítené.
A hárediek esetében megszüntetné a jelenlegi széles körű felmentési rendszert, növelné a katonák és tartalékosok juttatásait, az állami kedvezményeket pedig megvonná azoktól, akik kibújnak a szolgálat alól.
Ugyanakkor nem követelne százszázalékos sorozást. Elképzelése szerint az adott háredi korosztály három százaléka kaphatna kivételes felmentést, hasonlóan ahhoz, ahogy kiemelkedő sportolók és zenészek is részesülhetnek mentességben. Évi mintegy 70 ezer érintettel számolva ez nagyjából 2200 embert jelentene.
Az oktatásban ugyancsak radikális változtatást javasol: minden izraeli gyermek számára kötelezővé tenné az olyan alaptantárgyak tanulását, mint a matematika és az angol. Azok az oktatási intézmények – legyenek világiak, vallásosak, hárediek vagy arabok –, amelyek nem vesznek részt az állami alaptanterv oktatásában, Eisenkot elképzelése szerint nem kapnának állami finanszírozást. Eisenkot szerint Izrael következő kormányának egyszerre kell kezelnie az iráni fenyegetést, helyreállítania az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatokat, rendeznie a katonai szolgálat kérdését és csökkentenie az izraeli társadalmon belüli megosztottságot. Az októberi választás előtt azonban a közvélemény-kutatások továbbra is széttöredezett politikai térképet és bizonytalan koalíciós aritmetikát mutatnak.
- 15:00
2022. augusztus 15. - 10:00
2026. augusztus 22. - 12:002023. december 8.
