Az osztrák kancellár javaslatára a „politikai iszlám” betiltásán dolgozik a bécsi kormány, a lépéshez az alkotmányt is módosítani kell. Bár nem egyértelmű, hogy e fogalom pontosan mit takar, a gyakorlatban vélhetően az összes szélsőséges iszlamista szervezet betiltását jelenti Ausztriában.
Mint arról nemrég beszámoltunk, Christian Stocker kancellár először egy augusztus végi interjúban jelentette be a „politikai iszlám”, tehát a szélsőséges, iszlamista szervezetek betiltásának szándékát Ausztriában.
„Amikor a vallást politikai célokra használják fel, azzal minden szigorral szembe kell szállnunk. Az iszlám politikai értelmezése összeegyeztethetetlen a demokráciával és a nyugati értékekkel”
– hangsúlyozta a konzervatív politikus, egy másik interjúban megerősítve: „Egyértelműen kijelentem: támogatom a politikai iszlám alkotmányos betiltását.”
Ausztria véget vet az iszlamisták tevékenységének
Amikor arról kérdezték, hogyan szerezné meg az ilyen törvényhez szükséges kétharmados parlamenti többséget, a kancellár azt válaszolta, hogy nem tudja. A javaslatra azonban nemcsak a Néppárt, de két koalíciós partnere, a szociáldemokraták (SPÖ) és a liberálisok (Neos) is nyitottak.
„Egy jogállamnak és egy demokráciának védekeznie kell, ha egy vallást arra használnak fel, hogy ezt a jogállamot és ezt a demokráciát megtámadják meg” – közölte Jörg Leichtfried SPÖ-s államtitkár. „Nyitottak vagyunk mindenre, ami biztonságosabbá teszi Ausztriát” – erősítette meg a Neos is.
Érdekes, hogy épp a szélsőjobboldali FPÖ elvetette a javaslatot, de csak amiatt, mert „az ÖVP évek óta elutasítja a Szabadságpártnak a témával kapcsolatos indítványait.”
„Minden eszközzel harcolni fogunk a politikai iszlám és annak szervezetei ellen Ausztriában és Európában” – mondta Claudia Bauer Európa- és integráciügyi miniszter, mondván, „végül is ez korunk legnagyobb veszélye. Felülkerekedik a demokratikus jogállamon, át akarja alakítani a társadalmat és az államot, a lányok és nők szabadsága ellen irányul, valamint minden olyan vallás ellen, amelyek Ausztriában teljesen természetesen és békésen élnek együtt” – hangsúlyozta Bauer.
Az iszlám hitközségnek jeleznie kell, hol a határ
Ausztriában a „politikai iszlám” kifejezés nem egyetlen, szervezett mozgalomra utal, hanem több olyan iszlamista áramlatra és hálózatra, amelyek a vallási eszméket politikai és társadalmi programmá kívánják alakítani.
Peter Bußjäger alkotmányjogász éppen ebben látja a nehézséget, hiszen a „politikai iszlám” fogalmának nincs egyértelmű meghatározása.
„Alapvetően gondnak tartom, hogy ezt a homályos problémát olyan megfogalmazásba öntsük, amely jogilag végrehajtható” – nyilatkozta Bußjäger az Ö1 rádiónak. Ráadásul már léteznek olyan törvények, amelyek tiltják a demokráciaellenes tevékenységeket, ezért fel kell tenni a kérdést, hogy milyen további hasznot hozna egy ilyen tilalom – vetette fel az innsbrucki egyetem szakértője.
A kormány által támogatott Politikai Iszlám Dokumentációs Központ (DPI) vizsgálta a politikai iszlámmal kapcsolatos hálózatokat és szervezeteket, köztük a hírhedt Muszlim Testvériséget és a Millî Görüş-t. Megvizsgálta továbbá az ATIB-et is, amely az ausztriai török-iszlám egyesületek ernyőszervezete, és kapcsolatban áll a Diyanet-tel, Törökország Vallási Ügyek Igazgatóságával.
Vihart kavart, hogy a kormány esetleg az ausztriai iszlám hitközséget (IGGÖ) is betiltaná, amely elhatárolódott a szélsőségektől.
„Úgy gondolom, ezt nem lehet kizárni” – mondta erről Claudia Bauer. A politikai iszlámmal kapcsolatos nehézség az, hogy „már a meglévő intézményekben is fokozatosan teret nyert” – jelentette ki a miniszter, aki ezért egyértelmű állásfoglalást kért a vallási közösségtől arról, „hol húzódik itt a határ”.
Ezt a cikket szerkesztőségünk az ünnep beállta előtt írta, és automatikus időzítéssel jelent meg.
Képünkön muszlimok egy bécsi mecsetben. Fotó: Askin Kiyagan / Anadolu via AFP
